Most veletek is megosztom kalandos kis életét:
A kis libuska 2015 március 7.-én látta meg a világot egy keltetőgépben. A gépben kacsa- és libatojások is voltak. A kacsák szinte mind kikeltek, a libák valamiért nem. 11 db libatojás volt, ebből 3-an törték meg a tojást, de csak neki egyedül sikerült utat törnie a külvilág felé. Nagyon aranyos életképes kisliba volt. De hát mit csináljunk vele, egyedül van?
Egy ismerős szerint együtt lehet tartani a libákat és a kacsákat, ha egyidősek, ezért betettük a hápogók közé. Először semmi gond nem volt, majd egy óra múlva bemegyek és szörnyű látvány fogadott! A kisliba alig mozog, csurom vizes és irdatlanul sír. A kiskacsák megtámadták!
Azonnal külön raktuk, de nem láttam sok esélyt a túlélésre. Alig tudta felemelni a kis fejecskéjét, annyira kifáradt. Estére viszont összeszedte magát és már rendesen tudott feküdni, kicsit sétált is. Megnyugodtam, életben marad! De néha furcsán tolatott hátrafelé. Gondolom ezt a kacsatámadás váltotta ki. Aztán egyedül elfoglalt egy egész boxot. Sokan hülyének néztek, hogy egy ilyen kis nyomi lúdért égetem az infrát, de én egy túlélőt láttam benne!
Már összeszedtem magam a kacsatámadás után |
Ezután napról napra egyre erősebb lett. Viszont nem akarta megenni a tápot, kukoricadarát áztattam vízbe és összekevertem apróra vágott fűvel, ezzel etettem. Ez lett a kedvence. Evett, ivott és amikor bedugtam a kezem, egyből odabújt hozzám. Vágyott a társaságra.
Így tengette a mindennapjait két héten keresztül, amikor is testvérei keltek a másik keltetőben. Először egy hatalmas libuska kelt, akit aztán odatettünk hozzá. És a két héttel idősebb lúd kisebb volt nála! Amikor meglátta az új jövevényt, egyből menekült, valószínű a régi emlékek felidéződtek benne. Pár órával később viszont már együtt aludtak. Majd kikelt még egy szintén nagy lúd és végül egy harmadikat kimentettünk a tojásból, de ő gyenge volt és csak két hétig bírta sajnos.
A többiek viszont a kislibával együtt boldogan éltek. A kicsi boldog volt, hogy nincs egyedül és a tolatásról is leszokott, sőt még a tápot is megette.
Teltek a hetek és a kis ludak hatalmasra nőttek. A kis drága viszont megmaradt lilliputinak. Nagyon aranyosak voltak, amikor a kicsi a nagyok hátán aludt, vagy amikor a kettő közre fogta és vigyáztak rá.
Ilyen picike voltam a tesóimhoz képest |
Viszont ők már sokkal nagyobbak voltak és amikor kergetőztek, sokszor fellökték, majd szegény nem tudott felkelni, ezért tegnap külön tettem. Mivel gyönyörűen sütött a Nap, ezért kiraktuk az udvarra. Egész nap kint volt, de nagyon sokat feküdt. Éreztem, hogy valami nincs rendben, mert legelni sem akart.
Utolsó tavaszi napozás |
A lelkem legmélyén tudtam, hogy már nincs sok neki hátra, ezért délután rengeteg időt töltöttem vele. Majd este elbúcsúztam tőle...
Lehet, hogy ő csak egy egyszerű liba volt, de nekem sokat jelentett! A kitartásából rengeteg ember tanulhatott volna!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése