Tegnap végre rájöttem hogyan lehet tökéletes, ízletes párolt zöldséget készíteni! Mivel nem volt sok időm, nem friss növényeket használtam, hanem fagyasztottat. Volt benne fehérrépa, sárgarépa, brokkoli, karfiol.
Először két kanál kókuszzsírt odatettem melegedni egy lábosba. Amint felforrósodott, beleöntöttem a zöldségeket, jegesen, ahogy a fagyasztóból kiszedtem, majd rátettem a fedőt. Ahogy olvadtak ki a növények, úgy lett egy kis leve, melyben szépen puhára párolódott fedő alatt. Plusz vizet nem szabad hozzá tenni, mert akkor az egész vizes és ízetlen lesz! A növények 20 perc alatt puhára párolódnak, de néha át kell keverni! A legvégén sóval és borssal ízesítettem, semmi mást nem tettem hozzá.
Ezzel a módszerrel egészséges, vitamindús és gyors köretet készíthetünk és előnye, hogy bármilyen nekünk ízlő növényből megvalósítható!
2015. szeptember 4., péntek
2015. szeptember 3., csütörtök
Kutyasztori
A mi tanyánkon is rengeteg kutya lakott már és sajnos tavalyelőtt meghalt az öreg tacsink, tavaly pedig az öreg pulink. Ők mind a ketten nagyon szerették a gyerekeket. Maradt egy kilenc éves pulink, akit Ludónak hívnak, ő viszont a tanya őrzője, ki nem állhatja a gyermekeket!
Kutya nélkül pedig nem maradhat egy olyan tercia, ahová rengeteg kis lurkó jár! De milyen eb az ideális? Végül hosszas tanakodás után a Jack Russel terrier mellett döntöttünk. Kistestű, szereti a gyerekeket, vadászkutya, tehát az illetéktelen betolakodókat is elriasztja és, ha kiskorban vesszük, akkor még a cicákkal is összebarátkozik és a baromfit sem bántja.
Rákerestünk hát a neten és kiderült, hogy a szomszéd városban van is egy tenyésztő. Elmentünk kiválasztottuk a kutyikat. Nem is egyet, hanem mindjárt egy párt, hogy később legyenek utódok. Pár hét múlva már itt is volt a két kis tünemény, és bearanyozták az itt járók mindennapjait!
Szépen felnőttek, imádnak játszani a gyerekekkel és a cicákkal, de a rókát sajnos nem üldözik el! Talán majd, ha nagyobbak lesznek.
A kislány januárban volt egy éves, a fiú előző decemberben. És tavasszal elkezdett tüzelni a szuka. Nagyon sokat akcióztak együtt, majd a kis leányzó egyre többször ment oda az öreg pulihoz. Előtte nem törődtek egymással. Gyorsan időpontot kértem a dokitól, hogy kiheréljük a pulit. Ez hétfőn volt, csütörtökre tudott csak időpontot adni! Erre kedd este azt veszem észre, hogy a vén kutya és a kis szuka össze vannak ragadva! Az ütő megállt bennem!
Majd pár héttel később láttuk, hogy a kislánynak kerekedik a pocija. Mindenki őrült várakozásba kezdett, hogy végre lesznek kiskutyák! Csak én tartottam attól, hogy az öregnek még sikerült az utolsó akciója!
És milyen igazam volt! Augusztus 21-én a leányzó őrülten kapart és mindig nyüszített, gondoltam eljött az ellés ideje. Elfoglalta a helyét az istállóban és vajúdni kezdett. Nem sokkal később márt meg is volt az első kölyök. És sajnos tiszta fekete! Utána el kellett mennem lovagoltatni a táborosokat, tíz órakor tudtam újra bemenni hozzájuk. Minden kiskutya fekete lett, négy született, egy sajnos elpusztult. Valószínű megnyomta az anyja miközben ellett.
Először mérges voltam, hogy miért ilyen feketék a kutyusok, de amikor láttam, hogy a Pimasz (ez az anyuka kutya) milyen gondos anya és mennyire vigyáz rájuk, azonnal megbékéltem. Szerencsére nagyon gyorsan, gond nélkül ellett és jövőre már csak tarka gyerekei lehetnek, mert a puli immár golyók nélkül éli világát!
A kiskutyák kedden voltak hat hetesek, megkapták életük első oltását, amit nagyon jól tűrtek! Kettőnek már van is gazdija és valószínű a harmadik is hamarosan gazdára lel! Addig is az ide járó gyerekek kényeztetik őket!
Fényképeket is fogok tenni a posztjaimhoz, csak, valamiért nem engedélyezi a gép! De, amint orvosoljuk a problémát, minden poszthoz kiteszem az oda tartozó képeket!
Kutya nélkül pedig nem maradhat egy olyan tercia, ahová rengeteg kis lurkó jár! De milyen eb az ideális? Végül hosszas tanakodás után a Jack Russel terrier mellett döntöttünk. Kistestű, szereti a gyerekeket, vadászkutya, tehát az illetéktelen betolakodókat is elriasztja és, ha kiskorban vesszük, akkor még a cicákkal is összebarátkozik és a baromfit sem bántja.
Rákerestünk hát a neten és kiderült, hogy a szomszéd városban van is egy tenyésztő. Elmentünk kiválasztottuk a kutyikat. Nem is egyet, hanem mindjárt egy párt, hogy később legyenek utódok. Pár hét múlva már itt is volt a két kis tünemény, és bearanyozták az itt járók mindennapjait!
Szépen felnőttek, imádnak játszani a gyerekekkel és a cicákkal, de a rókát sajnos nem üldözik el! Talán majd, ha nagyobbak lesznek.
A kislány januárban volt egy éves, a fiú előző decemberben. És tavasszal elkezdett tüzelni a szuka. Nagyon sokat akcióztak együtt, majd a kis leányzó egyre többször ment oda az öreg pulihoz. Előtte nem törődtek egymással. Gyorsan időpontot kértem a dokitól, hogy kiheréljük a pulit. Ez hétfőn volt, csütörtökre tudott csak időpontot adni! Erre kedd este azt veszem észre, hogy a vén kutya és a kis szuka össze vannak ragadva! Az ütő megállt bennem!
Majd pár héttel később láttuk, hogy a kislánynak kerekedik a pocija. Mindenki őrült várakozásba kezdett, hogy végre lesznek kiskutyák! Csak én tartottam attól, hogy az öregnek még sikerült az utolsó akciója!
És milyen igazam volt! Augusztus 21-én a leányzó őrülten kapart és mindig nyüszített, gondoltam eljött az ellés ideje. Elfoglalta a helyét az istállóban és vajúdni kezdett. Nem sokkal később márt meg is volt az első kölyök. És sajnos tiszta fekete! Utána el kellett mennem lovagoltatni a táborosokat, tíz órakor tudtam újra bemenni hozzájuk. Minden kiskutya fekete lett, négy született, egy sajnos elpusztult. Valószínű megnyomta az anyja miközben ellett.
Először mérges voltam, hogy miért ilyen feketék a kutyusok, de amikor láttam, hogy a Pimasz (ez az anyuka kutya) milyen gondos anya és mennyire vigyáz rájuk, azonnal megbékéltem. Szerencsére nagyon gyorsan, gond nélkül ellett és jövőre már csak tarka gyerekei lehetnek, mert a puli immár golyók nélkül éli világát!
A kiskutyák kedden voltak hat hetesek, megkapták életük első oltását, amit nagyon jól tűrtek! Kettőnek már van is gazdija és valószínű a harmadik is hamarosan gazdára lel! Addig is az ide járó gyerekek kényeztetik őket!
Fényképeket is fogok tenni a posztjaimhoz, csak, valamiért nem engedélyezi a gép! De, amint orvosoljuk a problémát, minden poszthoz kiteszem az oda tartozó képeket!
2015. augusztus 31., hétfő
A rakoncátlan gyöngytyúkok
Mint már korábban említettem, tavaly óta vannak gyöngytyúkjaink. Ezek a vicces kis madarak tavasz óta elkezdtek tojást tojni a legnagyobb örömünkre. Mindenkinek ajánlom, ha lehetősége lesz rá, kóstolja meg, mert nagyon finom, rengeteg vitamin van benne és sokkal sárgább, mint a tyúktojás.
De térjünk vissza a madarakhoz. A végén már annyit tojtak, hogy megtelt vele egy keltetőgép. Hát költsük ki!
Sajnos majdnem a fele nem volt fias és ez annak tudható be, hogy nagyon sok volt a kakas és lezavarták egymást a tyúkokról. Igen ám, de sajnos akkoriban még nem ismertük fel melyik a fiú és melyik a lány. Ezért vágni nem mertünk, nehogy tojót vágjunk le.
Na mindegy a lényeg, hogy a megmaradt tojásból gyönyörű egészséges fiókák keltek ki. Őket előneveltük és eladtuk.
Később elült két kotlós, melyek alá gyöngyitojást raktunk. A két anya alatt összesen 29 db kiscsibe kelt. Gondoltuk őket megtartjuk magunknak. Szépen zárt helyen nevelgettük őket, majd hat hetes korukban kiraktuk őket a tyúkudvarba. Rögtön azzal kezdték, hogy a fele kirepült, volt amelyik átbújt a kerítés alatt. Egész nap üldöztük őket! Első nap 5 elrepült, de másnap négy visszatért. A 29.-nek teljesen nyoma veszett. 3 napra rá 7 db tűnt el. Ők vagy a szomszéd tanyára repültek, vagy elmentek egy itt tanyázó fácáncsaláddal, ugyanis a kisfácánok teljesen ugyanúgy néznek ki, mint a kisgyöngyik. Ezután pedig naponta elveszett egy-egy darab, összesen 3. Őket nagy valószínűséggel az egyik macska fogta meg, mert már evett fácáncsibét is és nem tudta megkülönböztetni. Nem hibáztatom érte, mert különben sem látta senki, csak hát gyanús.
Jelenleg 18 db kisgyöngyi maradt meg, ők már szép nagyok! Azóta is rendszeresen a tyúkudvaron kívül portyáznak, csak este hajlandóak bemenni. Remélhetőleg megérik a felnőtt kort!
Három szabad lelkű felnőtt gyöngyösünk is volt, egy kakas és a két felesége. Rendszeresen szelték át a tanyát, mindenki megcsodálta őket! Majd egy nap a kakas nem volt sehol. Nyom nélkül eltűnt! A feleségei teljesen kétségbe estek, napokon át csak rikácsoltak. Majd egy benti hímnemű csatlakozott hozzájuk. Az egyik tyúk egyből elfogadta, azóta együtt lófrálnak. A másiknak viszont nem tetszett, továbbra is rikácsolt. Mire ezt megelégelte egy újabb ifjú szívtipró és azóta négyesben járkálnak szabadon. A két kakas így megúszta, hogy a fazékban landoljon, ugyanis tenyészállat lett belőlük.
Nyár közepén feltűnt, hogy egyre kevesebb tojást hozok be és maszatosak a tojófészkek. Azt gyanítottam, valaki eszi a tojást, de hát lovastábor lévén nem volt időm órákig ülni az ólban.
Majd egyszer mentem be és láttam, hogy egy gyöngytyúk épp a tojást majszolja! Megfogtam a farkánál fogva, mire őrült pörgésbe kezdett és kiszabadította magát a szorításból., Mint egy helikopter rotorja, úgy pörgött.
Majd egyik nap volt időnk kilesni a bestiákat! Összesen négy darab gyöngyös került a kés alá, 3 kakas és egy tyúk, mert már annyira agresszíven ették a tojcit. Kakasból amúgy is sok volt, mindig verekedtek. Azóta szent a béke és a tojásgyártás is normalizálódott!
Hát ilyen mozgalmas nyáron vannak túl életünk első gyöngytyúkjai.
De térjünk vissza a madarakhoz. A végén már annyit tojtak, hogy megtelt vele egy keltetőgép. Hát költsük ki!
Sajnos majdnem a fele nem volt fias és ez annak tudható be, hogy nagyon sok volt a kakas és lezavarták egymást a tyúkokról. Igen ám, de sajnos akkoriban még nem ismertük fel melyik a fiú és melyik a lány. Ezért vágni nem mertünk, nehogy tojót vágjunk le.
Na mindegy a lényeg, hogy a megmaradt tojásból gyönyörű egészséges fiókák keltek ki. Őket előneveltük és eladtuk.
Később elült két kotlós, melyek alá gyöngyitojást raktunk. A két anya alatt összesen 29 db kiscsibe kelt. Gondoltuk őket megtartjuk magunknak. Szépen zárt helyen nevelgettük őket, majd hat hetes korukban kiraktuk őket a tyúkudvarba. Rögtön azzal kezdték, hogy a fele kirepült, volt amelyik átbújt a kerítés alatt. Egész nap üldöztük őket! Első nap 5 elrepült, de másnap négy visszatért. A 29.-nek teljesen nyoma veszett. 3 napra rá 7 db tűnt el. Ők vagy a szomszéd tanyára repültek, vagy elmentek egy itt tanyázó fácáncsaláddal, ugyanis a kisfácánok teljesen ugyanúgy néznek ki, mint a kisgyöngyik. Ezután pedig naponta elveszett egy-egy darab, összesen 3. Őket nagy valószínűséggel az egyik macska fogta meg, mert már evett fácáncsibét is és nem tudta megkülönböztetni. Nem hibáztatom érte, mert különben sem látta senki, csak hát gyanús.
Jelenleg 18 db kisgyöngyi maradt meg, ők már szép nagyok! Azóta is rendszeresen a tyúkudvaron kívül portyáznak, csak este hajlandóak bemenni. Remélhetőleg megérik a felnőtt kort!
Három szabad lelkű felnőtt gyöngyösünk is volt, egy kakas és a két felesége. Rendszeresen szelték át a tanyát, mindenki megcsodálta őket! Majd egy nap a kakas nem volt sehol. Nyom nélkül eltűnt! A feleségei teljesen kétségbe estek, napokon át csak rikácsoltak. Majd egy benti hímnemű csatlakozott hozzájuk. Az egyik tyúk egyből elfogadta, azóta együtt lófrálnak. A másiknak viszont nem tetszett, továbbra is rikácsolt. Mire ezt megelégelte egy újabb ifjú szívtipró és azóta négyesben járkálnak szabadon. A két kakas így megúszta, hogy a fazékban landoljon, ugyanis tenyészállat lett belőlük.
Nyár közepén feltűnt, hogy egyre kevesebb tojást hozok be és maszatosak a tojófészkek. Azt gyanítottam, valaki eszi a tojást, de hát lovastábor lévén nem volt időm órákig ülni az ólban.
Majd egyszer mentem be és láttam, hogy egy gyöngytyúk épp a tojást majszolja! Megfogtam a farkánál fogva, mire őrült pörgésbe kezdett és kiszabadította magát a szorításból., Mint egy helikopter rotorja, úgy pörgött.
Majd egyik nap volt időnk kilesni a bestiákat! Összesen négy darab gyöngyös került a kés alá, 3 kakas és egy tyúk, mert már annyira agresszíven ették a tojcit. Kakasból amúgy is sok volt, mindig verekedtek. Azóta szent a béke és a tojásgyártás is normalizálódott!
Hát ilyen mozgalmas nyáron vannak túl életünk első gyöngytyúkjai.
2015. augusztus 24., hétfő
Vége a nyárnak
Hát ismét elérkeztünk ennek a nagyszerű évszaknak a végéhez. Már korábban szerettem volna írni, csak új operációs rendszerünk lett, ezért a blogom néhány napra elvesztett az internet bugyraiban, de éppen az imént rátaláltam! És most nagyon örülök!
Ezúttal már ismét sűrűbben fogok jelentkezni, mert a lovastáboroknak vége, nem kell már minden egyes percben vigyázni a kisgyerekekre.
Ez a nyár nagyon jól sikerült, 8 hét alatt összesen 118 gyermek látogatott meg minket és élvezték a pacikkal való együtt élést. Sok régóta ide járó volt köztük, de volt olyan is, aki idén jött először és annyira megtetszett neki a lovaglás, hogy azóta is rendszeres vendégünk.
A tyúkudvarban és a kertben is rengeteg minden történt és mivel most már rendszeresen fogok jelentkezni, minden nagyobb volumenű nyári esemény saját bejegyzést fog kapni!
Ezúttal már ismét sűrűbben fogok jelentkezni, mert a lovastáboroknak vége, nem kell már minden egyes percben vigyázni a kisgyerekekre.
Ez a nyár nagyon jól sikerült, 8 hét alatt összesen 118 gyermek látogatott meg minket és élvezték a pacikkal való együtt élést. Sok régóta ide járó volt köztük, de volt olyan is, aki idén jött először és annyira megtetszett neki a lovaglás, hogy azóta is rendszeres vendégünk.
A tyúkudvarban és a kertben is rengeteg minden történt és mivel most már rendszeresen fogok jelentkezni, minden nagyobb volumenű nyári esemény saját bejegyzést fog kapni!
2015. július 7., kedd
Nyár közepi beszámoló
Mi is történt mióta nem jelentkeztem?
Sikeresen megfáztam ebben a szép időben. Vasárnap este 39 fokos lázam volt, de már minden oké, csak kicsit folyik az orrom. A jégkrémtől sajnos el vagyok tiltva.
A köhögős pacik mind helyre jöttek teljesen, múlt héten megkapták az évente kötelező lóinfluenza ellenes oltásukat is.
A lovastáboraink teljes gőzerővel zajlanak, most épp a negyedik turnus. Eddig tökéletes volt az időjárás a lovagláshoz, de a mostaniak sajnos megsínylik ezt a negyven fokot. De ők legalább most medencézhetnek. Ebben pedig a többieknek nem volt részük, ugyanis mindig túl hideg volt a pancsoláshoz.
Egy új paci is költözött hozzánk, Dallam a lipicai félvér fogatos ló. Nagyon barátságos, öt éves lovacska. Bértartásban lakik nálunk. A többi ló kihasználja, hogy még nagyon fiatal és folyton kergetik. Remélhetőleg előbb-utóbb megtalálja a helyét és mindenki megbékél. A gyerekeket viszont szereti, nagyon bújik hozzájuk.
És van egy új kis lakónk is, Kuglóf a sánta cica.
Múlt péntek reggel kiabálnak a gyerekek, hogy itt egy sánta cica a bokorban. Rohantunk ki, hogy melyik cicusnak eshetett baja, mire egy rémült, de barátságos cirmos kandúrka nézett velünk szembe a rózsa alól. Amikor közelebb jött, láttuk, hogy az egyik hátsó lábára sántít. Sikerült megfognunk, majd délután elvittük az állatorvoshoz. A macsek egyből dorombolt neki és szépen tűrte a vizsgálatot.
A doki szerint pár hete elüthette az autó és már elkezdett behegesedni a seb, úgyhogy már nem lehet műteni. A cirmos kicsit sántítani fog, de boldog és hosszú élete lehet!
Miután hazahoztuk, megetettük és elhelyeztük az istállóba, mert a gyerekektől nagyon fél. Szombat reggel viszont táborzáró ünnepség volt és a macska beszaladt a nádasba, mert megijedt az emberektől. Azt hittem vissza sem jön. De este hazatért! Sőt egyre többet van itt. Hétfőn új tábor kezdődött, új gyerekekkel és a kis doromboló egyre többször mutatkozik a gyerkőcök előtt. Szépen lassan hozzászokik majd a zsivajhoz és ő is a cicacsapat teljes jogú tagjának érezheti magát!
Nagyjából ezek voltak a legfontosabb események, amik történtek mostanában. Amikor lesz időm, akkor még jelentkezem.További szép nyarat mindenkinek!
2015. június 20., szombat
Beindult a nyár
Mostanában nem fogok olyan sűrűn jelentkezni, mert elkezdődtek a lovastáborok és nem sok időm van másra.
Örömmel jelentem be, hogy ma sikeresen lezártuk az első turnust, 16 gyerek töltött el egy felejthetetlen hetet a pacik társaságában.
A köhögős pacik meggyógyultak, a festékes cicának kezd újra nőni a szőre.
A gyöngytyúkok már három hetesek, 45- en maradtak.
Hétfőn Valéria alatt is kikeltek a gyöngyik, összesen 11 db. A többi tojásban nem volt embrió.
18- án Ella alatt is elkezdtek kibújni, a 19 tojásból eddig 18- an keltek. Remélem abból az egyből is kibújik valaki.
A mai napon pedig a gépben kezdtek kiskacsák kelni. Eddig van 18 db. Már nagyon várom a végeredményt!
A libák is befejezték a kotlást, összesen 5 db kisliba született. Elsejétől folyamatosan keltek, majd a negyedik 7.-én, az utolsó pedig egy hét múlva. Még egy kikelt, de azt összetaposták, mert valószínűleg összeveszett a két kotlós, hogy ki melegítse. Aztán egy másik csak félig bújt ki a tojásból, őt is megtiporták. Ezekért nagyon szomorú vagyok, de nem hibáztathatom a libákat, hiszen ez volt életük első kotlása és még tapasztalatlanok voltak. Jövőre majd jobban sikerül!
Az öt kisliba viszont nagyon szép és egészséges!
Örömmel jelentem be, hogy ma sikeresen lezártuk az első turnust, 16 gyerek töltött el egy felejthetetlen hetet a pacik társaságában.
A köhögős pacik meggyógyultak, a festékes cicának kezd újra nőni a szőre.
A gyöngytyúkok már három hetesek, 45- en maradtak.
Hétfőn Valéria alatt is kikeltek a gyöngyik, összesen 11 db. A többi tojásban nem volt embrió.
18- án Ella alatt is elkezdtek kibújni, a 19 tojásból eddig 18- an keltek. Remélem abból az egyből is kibújik valaki.
A mai napon pedig a gépben kezdtek kiskacsák kelni. Eddig van 18 db. Már nagyon várom a végeredményt!
A libák is befejezték a kotlást, összesen 5 db kisliba született. Elsejétől folyamatosan keltek, majd a negyedik 7.-én, az utolsó pedig egy hét múlva. Még egy kikelt, de azt összetaposták, mert valószínűleg összeveszett a két kotlós, hogy ki melegítse. Aztán egy másik csak félig bújt ki a tojásból, őt is megtiporták. Ezekért nagyon szomorú vagyok, de nem hibáztathatom a libákat, hiszen ez volt életük első kotlása és még tapasztalatlanok voltak. Jövőre majd jobban sikerül!
Az öt kisliba viszont nagyon szép és egészséges!
2015. június 10., szerda
Mi történt mostanában?
Mint korábban írtam, a kislibák nem egyenletesen kelnek, mert folyton a kotlósok alá tojtak a többiek. De már négyen vannak és nagyon szépek. Kelt egy-egy 1.-én, 2.-án, 3.-án és 7.-én. Még 6 tojás van, kíváncsi vagyok azokból mi lesz.
Kikeltek a gyöngyösök is. 60 tojásból 49 db. 3 sajnos elpusztult, de a többi nagyon eleven. Nagyon elhúzódó kelés volt, az első múlt hétfőn kelt ki, az utolsó pedig egy hét múlva vasárnap. Valószínű ez azért volt, mert kevés tojás volt a gépben, így a pára is alacsonyabbra szökött. Ez volt az első gépi gyöngytyúk keltetésünk, de mi így is nagyon örülünk az eredménynek, bár jobbat vártunk.
Ma sikerült kicsit a kertbe is kimenni, ahol sajnos rengeteg a gaz, a sok eső miatt. Viszont a csibék nagyon örültek neki. Végre látszanak a sorok, úgyhogy ahol kigazoltunk, ott be tudjuk fedni a talajt, így kevesebb gaz fog majd nőni.
Van olyan növény, ami gyönyörű, más ki sem bújt a földből. A zellernek úgy látszik nem tetszik a légkör, mert abból semmi sem látszik. A retek óriási, a karalábé is jól érzi magát. A sárgarépa némely ágyásban nagyon gyenge, viszont néhol burjánzik.
A hagyma szépen kinőtt, de néhány gaz gyöngytyúk, akik mindig kiszöknek, az összesnek a levelét lezabálták. Ráadásul a citromfűbe tojnak.
Jövő hétfőn kezdődik nálunk a lovastábor. Ilyenkor gyerekek hada lepi el a tanyát és tanulják meg a lovaglás, lóápolás fortélyait. Már nagyban zajlik a munka, félig felállítottuk a sátrakat, takarítunk, rendezkedünk, holnap délelőtt szénát hoznak, úgyhogy megy a munka gőzerővel, hogy hétfőre minden a helyére kerüljön és felkészülten várhassuk a lurkókat.
Kikeltek a gyöngyösök is. 60 tojásból 49 db. 3 sajnos elpusztult, de a többi nagyon eleven. Nagyon elhúzódó kelés volt, az első múlt hétfőn kelt ki, az utolsó pedig egy hét múlva vasárnap. Valószínű ez azért volt, mert kevés tojás volt a gépben, így a pára is alacsonyabbra szökött. Ez volt az első gépi gyöngytyúk keltetésünk, de mi így is nagyon örülünk az eredménynek, bár jobbat vártunk.
Ma sikerült kicsit a kertbe is kimenni, ahol sajnos rengeteg a gaz, a sok eső miatt. Viszont a csibék nagyon örültek neki. Végre látszanak a sorok, úgyhogy ahol kigazoltunk, ott be tudjuk fedni a talajt, így kevesebb gaz fog majd nőni.
Van olyan növény, ami gyönyörű, más ki sem bújt a földből. A zellernek úgy látszik nem tetszik a légkör, mert abból semmi sem látszik. A retek óriási, a karalábé is jól érzi magát. A sárgarépa némely ágyásban nagyon gyenge, viszont néhol burjánzik.
A hagyma szépen kinőtt, de néhány gaz gyöngytyúk, akik mindig kiszöknek, az összesnek a levelét lezabálták. Ráadásul a citromfűbe tojnak.
Jövő hétfőn kezdődik nálunk a lovastábor. Ilyenkor gyerekek hada lepi el a tanyát és tanulják meg a lovaglás, lóápolás fortélyait. Már nagyban zajlik a munka, félig felállítottuk a sátrakat, takarítunk, rendezkedünk, holnap délelőtt szénát hoznak, úgyhogy megy a munka gőzerővel, hogy hétfőre minden a helyére kerüljön és felkészülten várhassuk a lurkókat.
 |
| Amíg nem jönnek a gyerekek, addig egymást tisztogatjuk |
2015. június 4., csütörtök
Helyzetjelentés
Sok jó dolog történt mostanában! A beteg pacik meggyógyultak, már munkába is álltak. Az a ló, amelyik nagyon beteg volt, a héten már kétszer dolgozott és a második alkalommal már egy köhögés sem hagyta el a száját, úgyhogy most nagyon boldogok vagyunk!
Az új packó beilleszkedett, már rendszeresen lovagolják a gyerekek.
Elkezdtek kelni a gyöngyösök, már van 41 db, de még mindig kelnek.
A kotlósok nagyon szépen ülnek a tojásokon, alattuk még pár hét mire kikelnek a kis jövevények.
És három kislibánk is kelt már. Elseje óta minden nap egy. Ez egy nagyon érdekes történet, ugyanis két liba kotlik egyszerre ugyanazon a fészken. Először csak egy kotlott, majd tettem alá 15 db tojást. Közben mindig a többi liba is odaült és alátojtak. Volt olyan időszak, amikor szegény alig tudta betakarni őket, mert annyi volt alatta, de azt nem engedte, hogy elvegyük. Aztán kb. másfél hete egy másik lúd is állandóan ott dekkolt a fészekben. Együtt forgatták a tojásokat, hol az egyik szállt le enni, hol a másik. Nagyon szépen gondozták őket együtt. Majd mikor eljött a várható kelési idő és éppen kiment az egyik, akkor a másikat is levettük óvatosan és megnéztük mi a helyzet. 13 tojást találtunk, melyből 10 fias volt, de még nem úgy néztek ki, mintha kelni akarnának. Aztán hétfő reggel csipogást hallottunk a ludak alatt. Felállt az egyik és alatta meg volt törve a tojás, már egy kis csőr kandikált kifelé. És az anyaliba segített a kicsinek törni a tojást! Estére meg is volt a kis jövevény. Másnap reggelre szintén egy tojci megrepedt, de abból elég sokára kelt picike. Viszont gyönyörű és egészséges. Aztán tegnap reggel meglámpáztuk a tojásokat, az egyikben már a légkamrában volt a kicsi, de a héj még nem volt megrepedve. Este ért ám a meglepetés, amikor bementem és egy pelyhes kis liba nézett szembe velem!
Mindhármat el kellett sajnos venni az anyuciktól, mert a többi liba is abban az ólban lakik és félő volt, hogy összetapossák őket. Úgyhogy most infra alatt nevelkednek, de ha ilyen jó idő lesz, akkor hamarosan kimennek a szabadba.
Kíváncsi vagyok mikor születik újabb kis gőgös, de majd arról is beszámolok.
Az új packó beilleszkedett, már rendszeresen lovagolják a gyerekek.
Elkezdtek kelni a gyöngyösök, már van 41 db, de még mindig kelnek.
A kotlósok nagyon szépen ülnek a tojásokon, alattuk még pár hét mire kikelnek a kis jövevények.
És három kislibánk is kelt már. Elseje óta minden nap egy. Ez egy nagyon érdekes történet, ugyanis két liba kotlik egyszerre ugyanazon a fészken. Először csak egy kotlott, majd tettem alá 15 db tojást. Közben mindig a többi liba is odaült és alátojtak. Volt olyan időszak, amikor szegény alig tudta betakarni őket, mert annyi volt alatta, de azt nem engedte, hogy elvegyük. Aztán kb. másfél hete egy másik lúd is állandóan ott dekkolt a fészekben. Együtt forgatták a tojásokat, hol az egyik szállt le enni, hol a másik. Nagyon szépen gondozták őket együtt. Majd mikor eljött a várható kelési idő és éppen kiment az egyik, akkor a másikat is levettük óvatosan és megnéztük mi a helyzet. 13 tojást találtunk, melyből 10 fias volt, de még nem úgy néztek ki, mintha kelni akarnának. Aztán hétfő reggel csipogást hallottunk a ludak alatt. Felállt az egyik és alatta meg volt törve a tojás, már egy kis csőr kandikált kifelé. És az anyaliba segített a kicsinek törni a tojást! Estére meg is volt a kis jövevény. Másnap reggelre szintén egy tojci megrepedt, de abból elég sokára kelt picike. Viszont gyönyörű és egészséges. Aztán tegnap reggel meglámpáztuk a tojásokat, az egyikben már a légkamrában volt a kicsi, de a héj még nem volt megrepedve. Este ért ám a meglepetés, amikor bementem és egy pelyhes kis liba nézett szembe velem!
Mindhármat el kellett sajnos venni az anyuciktól, mert a többi liba is abban az ólban lakik és félő volt, hogy összetapossák őket. Úgyhogy most infra alatt nevelkednek, de ha ilyen jó idő lesz, akkor hamarosan kimennek a szabadba.
Kíváncsi vagyok mikor születik újabb kis gőgös, de majd arról is beszámolok.
 |
| A libacsalád egy része |
2015. június 2., kedd
Gyakorlati tanácsok - Házi fagyi készítése
Ki ne vágyna ebben a forróságban egy kis hűsítő finomságra, ami nem mellesleg még egészséges is?
Nagyszerű receptet mutatok most be nektek, ami nagyon gyors és nagyon ízletes.
Hozzávalók: A mennyiség mindig attól függ, mekkora adagot szeretnénk.
Tehát tojásfehérje, idénygyümölcs, nyírfacukor
Csupán ez a három összetevő és mennyei finomságot varázsolhatunk pillanatok alatt.
Mivel jelenleg az eper érik, ezért én abból készítettem most.
Felvertem négy tojás fehérjét, majd hozzákevertem két kanál nyírfacukrot és egy nagy marék epret. Ezután két órára a mélyhűtőbe tettem. Kész is volt az esti nasi.
Aki édesebben szereti az tehet bele több cukrot is és ha kevés, akkor használjunk több tojást, még több epret.
Már alig várom, hogy érjen a többi gyümölcs, biztos belőlük is kipróbálom!
Nagyszerű receptet mutatok most be nektek, ami nagyon gyors és nagyon ízletes.
Hozzávalók: A mennyiség mindig attól függ, mekkora adagot szeretnénk.
Tehát tojásfehérje, idénygyümölcs, nyírfacukor
Csupán ez a három összetevő és mennyei finomságot varázsolhatunk pillanatok alatt.
Mivel jelenleg az eper érik, ezért én abból készítettem most.
Felvertem négy tojás fehérjét, majd hozzákevertem két kanál nyírfacukrot és egy nagy marék epret. Ezután két órára a mélyhűtőbe tettem. Kész is volt az esti nasi.
Aki édesebben szereti az tehet bele több cukrot is és ha kevés, akkor használjunk több tojást, még több epret.
Már alig várom, hogy érjen a többi gyümölcs, biztos belőlük is kipróbálom!
2015. május 28., csütörtök
Meglepetés a keltetőből
Ma délelőtt csinálom a dolgom, mire jön anyósom és kérdezi: Mikor kéne kelniük a keltetőben a gyöngytyúkoknak? Mert csipogást hallottam.
Mondom neki, ez lehetetlen, a kelés még csak jövő héten esedékes, lehet, hogy kintről hallott valami madarakat.
Majd nem foglalkoztunk a dologgal, mindenki ment a saját útjára.
Azért nem néztük meg azonnal, mert a keltető anyóséknál van a faluban, mert itt a tanyán még nincs biztonságos helye.
Délben mentünk ebédelni, mikor én is hallottam a csipogást. Párom szerint nem lehetséges! Mondom neki, mi van akkor, ha egy tyúktojás keveredett a gyöngyik közé, mert ma van a 22. nap, simán kikelhetett.
És amikor kinyitottuk a gépet, akkor ért ám a meglepetés! Egy gyönyörű kendermagos kiscsibe állt a tojásokon és csodálkozott rá a világra. Már teljesen fel volt száradva és, ahogy kivettem egyből enni akart.
A gyöngytyúktojásokat meglámpáztuk, sajnos nagyon sok kiesett, mert nem voltak fiasak. A 107 darabból 60 darab maradt. De több tyúktojás nem volt közte. Igazából mi sem értjük, hogyan történhetett ez, mert a tojás teljesen olyan alakú és színű volt, mint a gyöngyié.
És sajnos a három pulykatojás sem volt fias.
A kispipit kihoztuk a tanyára, majd megetettük. Egyből nekilátott, aztán szomorúan csipogni kezdett, mert egyedül érezte magát.
Először nem tudtam mi legyen vele, mert egyedül boldogtalan, a másfél hetesek közé meg nem tehetem, mert biztosan bántani fogják. Majd eszembe jutott, hogy épp tegnap írta az egyik barátnőm, hogy náluk is kikeltek a csibék és még képet is küldött róluk.
Azonnal felhívtam és megkérdeztem, nem-e fogadnák be a pipit. Rögtön igent mondtak, úgyhogy a kis szerencsecsomag estétől már testvérkék gyűrűjében fog nyugovóra térni.
Mondom neki, ez lehetetlen, a kelés még csak jövő héten esedékes, lehet, hogy kintről hallott valami madarakat.
Majd nem foglalkoztunk a dologgal, mindenki ment a saját útjára.
Azért nem néztük meg azonnal, mert a keltető anyóséknál van a faluban, mert itt a tanyán még nincs biztonságos helye.
Délben mentünk ebédelni, mikor én is hallottam a csipogást. Párom szerint nem lehetséges! Mondom neki, mi van akkor, ha egy tyúktojás keveredett a gyöngyik közé, mert ma van a 22. nap, simán kikelhetett.
És amikor kinyitottuk a gépet, akkor ért ám a meglepetés! Egy gyönyörű kendermagos kiscsibe állt a tojásokon és csodálkozott rá a világra. Már teljesen fel volt száradva és, ahogy kivettem egyből enni akart.
A gyöngytyúktojásokat meglámpáztuk, sajnos nagyon sok kiesett, mert nem voltak fiasak. A 107 darabból 60 darab maradt. De több tyúktojás nem volt közte. Igazából mi sem értjük, hogyan történhetett ez, mert a tojás teljesen olyan alakú és színű volt, mint a gyöngyié.
És sajnos a három pulykatojás sem volt fias.
A kispipit kihoztuk a tanyára, majd megetettük. Egyből nekilátott, aztán szomorúan csipogni kezdett, mert egyedül érezte magát.
Először nem tudtam mi legyen vele, mert egyedül boldogtalan, a másfél hetesek közé meg nem tehetem, mert biztosan bántani fogják. Majd eszembe jutott, hogy épp tegnap írta az egyik barátnőm, hogy náluk is kikeltek a csibék és még képet is küldött róluk.
Azonnal felhívtam és megkérdeztem, nem-e fogadnák be a pipit. Rögtön igent mondtak, úgyhogy a kis szerencsecsomag estétől már testvérkék gyűrűjében fog nyugovóra térni.
 |
| Én vagyok a meglepetés! |
2015. május 27., szerda
Végre jó hírek
Az utóbbi napok eseménydúsan zajlottak és végre jó hírekkel szolgálhatok!
A cica, akire ráborult a festék, teljesen jól van, csak kissé szőrhiányos. De annyi baj legyen, a nyári melegben még előnyére is szolgál.
Napok óta esett az eső, így most egy ideig nem kell öntözni és a növények is szépen nekiindultak a fejlődésnek.
Két tyúk is elkotlott egyszerre. Az egyik Ella, ő már tavaly 8 kiskacsának adott életet, most 26 db gyöngyitojáson ül. A másik pedig Evelin, ő idén kotlik először, pedig két éves. 11 db kacsatojást tettem alá.
A másik kotlós is nagyon szépen vigyáz a gyöngyitojásokra, aki alól kiestek a pulykatojások. Őt Valériának hívják. Minden kotlós jelenleg kendermagos és igen mindnek neve van, mert én ezzel megtisztelem azokat, akik új életeket hoznak létre. És, hogy honnan szedem a nevüket? Ha valamelyikre jellemző valami, akkor onnan, ha nem, akkor a megültetés napján megnézem a naptárban milyen névnap van és az alapján kapják a pipik a nevet.
Pacifronton is javulás állt be! A sántítós már teljesen jól van, dolgozik kisgyerekek alatt, a köhögősök pedig egyre jobban érzik magukat. Az állatorvos rendszeresen megfigyelés alatt tartja őket és azt mondta, hogy rohamosan javulnak. Nagyon sokat vártunk erre a pillanatra!
Új lovacska is költözött hozzánk, így az öregebbeket kímélni tudjuk, hogy még sokáig velünk lehessenek. Az új nem is olyan új, mert régen volt itt bértartásban, de a gazdája úgy döntött, hogy eladja, mert van egy másik lova is és kettő sok neki. Mi meg kaptunk az alkalmon és lecsaptunk rá. A régi gazdi is jól járt, mert személyes jó barátunk, így bármikor láthatja a lovat és mi is, mert egy újabb remek lótól tanulhatják meg a gyerekek a lovaglás alapjait.
Végre a sok rossz után már jó dolgok is történtek a környékünkön.
A cica, akire ráborult a festék, teljesen jól van, csak kissé szőrhiányos. De annyi baj legyen, a nyári melegben még előnyére is szolgál.
Napok óta esett az eső, így most egy ideig nem kell öntözni és a növények is szépen nekiindultak a fejlődésnek.
Két tyúk is elkotlott egyszerre. Az egyik Ella, ő már tavaly 8 kiskacsának adott életet, most 26 db gyöngyitojáson ül. A másik pedig Evelin, ő idén kotlik először, pedig két éves. 11 db kacsatojást tettem alá.
Pacifronton is javulás állt be! A sántítós már teljesen jól van, dolgozik kisgyerekek alatt, a köhögősök pedig egyre jobban érzik magukat. Az állatorvos rendszeresen megfigyelés alatt tartja őket és azt mondta, hogy rohamosan javulnak. Nagyon sokat vártunk erre a pillanatra!
Új lovacska is költözött hozzánk, így az öregebbeket kímélni tudjuk, hogy még sokáig velünk lehessenek. Az új nem is olyan új, mert régen volt itt bértartásban, de a gazdája úgy döntött, hogy eladja, mert van egy másik lova is és kettő sok neki. Mi meg kaptunk az alkalmon és lecsaptunk rá. A régi gazdi is jól járt, mert személyes jó barátunk, így bármikor láthatja a lovat és mi is, mert egy újabb remek lótól tanulhatják meg a gyerekek a lovaglás alapjait.
 |
| Remény - az új paci |
2015. május 23., szombat
Gyakorlati tanácsok - Mit kezdjünk a tojáshéjjal?
A legtöbb háztartásban elképzelhetetlen az élet tojás nélkül. Ennek a vitaminban gazdag tápláléknak viszont csak a belsejét használjuk fel, visszamarad a külseje, azaz a héja, amit a legtöbben gond nélkül a kukába tesznek. És milyen rosszul teszik! A tojáshéjnak rengeteg felhasználási módja van, melyekből néhányat összegyűjtöttem.
Ha az embernek saját tyúkjai vannak, akkor nincs más dolga, mint a feleslegessé vált héjat kiszárítani, apróra törni, majd belekeverni a tyúkok ennivalójába. Ezzel a mészszükségletük egy részét visszapótoljuk, ugyanis, ahhoz, hogy tojást tudjanak tojni rengeteg mészre van szükségük.
Az se csüggedjen, akinek nincs tyúkja, ugyanis a konyhakertben is hasznos ez a kis ajándék. Ha nem akarjuk, hogy a csigák ellepjék a veteményt és leegyék az epret, nincs más dolgunk, mint összetört héjból kerítést csinálni a növények köré. Ezen a csigák nem tudnak átmenni, mert szúrja a talpukat és vegyszereket sem használtunk a távol tartásukra, így még biológiailag védekeztünk is. A héj szép lassan lebomlik, ezáltal még tápanyag is jut a talajba.
Akinek viszont nincs kertje, de vannak szobanövényei, az is tudja hasznosítani a tojás melléktermékét. A héjat apróra törve helyezzük a cserépbe, ezzel adva táplálékot a növénykéknek.
De a háztartásban is használható! Ha szürkék a fehér ruháid, egy vászonzsákba tegyél letisztított tojáshéjat, majd tedd a mosógép dobjába mosás előtt a ruhákkal együtt. A héj segít az anyagok fehérítésében.
Súrolószert is lehet belőle csinálni, csak ilyenkor porrá kell őrölni, majd kevés vízzel elkeverni. Az odaégett szennyeződéseket így könnyedén eltávolíthatjuk az edényekről.
Ha pedig van gyermek a családban, akkor a tojáshéjakba ültethetünk különböző magokat, majd rajzoljunk nekik arcot. Ha a magok kicsíráznak, akkor az lesz a haja a mókás kis emberkéknek. A gyerekek biztosan örülnek majd neki és így játékosan tanulva meg is figyelhetik a növények fejlődését.
Remélem ezután mindenki meggondolja, mit is kezdjen a természet eme nagyszerű ajándékával!
Ha az embernek saját tyúkjai vannak, akkor nincs más dolga, mint a feleslegessé vált héjat kiszárítani, apróra törni, majd belekeverni a tyúkok ennivalójába. Ezzel a mészszükségletük egy részét visszapótoljuk, ugyanis, ahhoz, hogy tojást tudjanak tojni rengeteg mészre van szükségük.
Az se csüggedjen, akinek nincs tyúkja, ugyanis a konyhakertben is hasznos ez a kis ajándék. Ha nem akarjuk, hogy a csigák ellepjék a veteményt és leegyék az epret, nincs más dolgunk, mint összetört héjból kerítést csinálni a növények köré. Ezen a csigák nem tudnak átmenni, mert szúrja a talpukat és vegyszereket sem használtunk a távol tartásukra, így még biológiailag védekeztünk is. A héj szép lassan lebomlik, ezáltal még tápanyag is jut a talajba.
Akinek viszont nincs kertje, de vannak szobanövényei, az is tudja hasznosítani a tojás melléktermékét. A héjat apróra törve helyezzük a cserépbe, ezzel adva táplálékot a növénykéknek.
De a háztartásban is használható! Ha szürkék a fehér ruháid, egy vászonzsákba tegyél letisztított tojáshéjat, majd tedd a mosógép dobjába mosás előtt a ruhákkal együtt. A héj segít az anyagok fehérítésében.
Ha pedig van gyermek a családban, akkor a tojáshéjakba ültethetünk különböző magokat, majd rajzoljunk nekik arcot. Ha a magok kicsíráznak, akkor az lesz a haja a mókás kis emberkéknek. A gyerekek biztosan örülnek majd neki és így játékosan tanulva meg is figyelhetik a növények fejlődését.
Remélem ezután mindenki meggondolja, mit is kezdjen a természet eme nagyszerű ajándékával!
2015. május 21., csütörtök
Veszteség veszteség hátán
Kissé el vagyok kenődve. Annyi veszteség érte a baromfiudvaromat az utóbbi hetekben, hogy szinte fáj a szívem. De egy állattartónak az ilyen időszakokat is át kell vészelni.
A sort egy tyúk kezdte két hete, akire rálépett a ló. A pipik mentségére legyen mondva, már két éve itt vannak és eddig ez volt az első ilyen jellegű baleset. Szegény tyúkot le akartuk gyorsan vágni, de mire kiértünk a késsel már megadta magát, úgyhogy ment szépen a föld alá.
Aztán egy hete az egyik kacsa folyton a tojásokon ült. Na gondoltam végre kotlik, ezért csináltam neki egy szuper helyet fészekkel, próbatojással, ennivalóval, innivalóval. Idetettem a kacsát, majd szépen ráült a tojásokra. Másnap ült is rajtuk, sétálgatott is. Majd este megyek be, hát szegény pára mozdulatlanul fekszik. Nagy valószínűséggel nem tudott tojni, ezért ült folyton a tojásokon. Hát őt is visszaszolgáltattuk az anyatermészetnek.
Majd két napra rá az egyik tyúk furán vette a levegőt, gondoltam majd egy két nap múlva levágjuk, de ő hamarabb meggondolta magát és eltávozott.
Négy napja két gyöngytyúk úgy összeverekedett, hogy azonnal le kellett őket vágni. Az egyik már véres volt, a másik pedig ész nélkül támadta. Legalább ez nem ment veszteségbe, mert végre életemben először ettem gyöngyilevest. Isteni finom! Ajánlom mindenkinek!
Tegnap előtt meglámpáztam a pulykatojásokat a kotlós alatt, mert egy hét múlva esedékes lett volna a kelés. A legnagyobb megdöbbenésemre minden tojás záp volt! A kotlóssal nincs gond, szerintem a pulykakakasokkal sem, mert valami elindult a tojásokban. Szerintem a lány pulyka egy kissé mészhiányos, mert nem eszi meg a mészgrittet és pár hete nagyon fehér és pöttytelen tojásokat tojik. De majd én teszek róla! Imádja a kenyeret, ezt fogom mészbe forgatni, így kénytelen lesz megenni.
Sajnos így most nem lesz pipém, de a kotlósnak adtam gyöngyitojásokat, melyeket gond nélkül elfogadott és most azokat ápolgatja.
És nem elég, hogy szomorkodtam a kispulykák miatt, este az egyik kacsalány sem jött haza! Azóta sincs meg, szerintem a róka jót vacsorázott belőle. Ráadásul a ravaszdi kiásta azt a tyúkot is, amire rálépett a ló. Amikor a kacsát kerestük, láttuk, hogy hatalmas lyuk tátong a pipi sírjának a helyén.
De jó dolog is történt ám! Újabb kispipik keltek! 87 tojásból 82. A 82. 23 napra kelt és teljesen egészséges volt. Tegnap este betettük a többi közé, majd egy óra múlva bementem és látom, hogy belefulladt az itatóba! Egy olyanba, aminek a kis lyukján nem fér bele elvileg semelyik madár! Szerintem megtámadhatta a többi és oda próbált menekülni.
Tegnap este miután beengedtük a lovakat, észrevettük, hogy az egyik cica csurom festék. A kis hülye magára borított egy doboznyit. Azonnal lakkbenzinnel lekezeltük, bő vízzel lemostuk, majd az állatorvos tanácsára elkezdtük lenyírni a szőrét. De, hogy ez milyen nehéz feladat! Vagy tíz borotvával és hajvágóval is próbálkoztunk, sőt még az ollót is bevetettük. Két óra kínlódás után a festék lejött, a cica pedig röhejesen néz ki, de legalább életben van! És a szőr pár hét múlva visszanő. Ha látnátok, most olyan a farka, mint egy patkánynak és a hátán is éktelenkedik egy nagy szőr nélküli folt. De a sok rémület, harapdálás és karmolászás után ma ugyanolyan vidám, mint előtte.
Nem tudom meddig fog még ez a negatív széria tartani, de már igazán jöhetne valami pozitív is!
A sort egy tyúk kezdte két hete, akire rálépett a ló. A pipik mentségére legyen mondva, már két éve itt vannak és eddig ez volt az első ilyen jellegű baleset. Szegény tyúkot le akartuk gyorsan vágni, de mire kiértünk a késsel már megadta magát, úgyhogy ment szépen a föld alá.
Aztán egy hete az egyik kacsa folyton a tojásokon ült. Na gondoltam végre kotlik, ezért csináltam neki egy szuper helyet fészekkel, próbatojással, ennivalóval, innivalóval. Idetettem a kacsát, majd szépen ráült a tojásokra. Másnap ült is rajtuk, sétálgatott is. Majd este megyek be, hát szegény pára mozdulatlanul fekszik. Nagy valószínűséggel nem tudott tojni, ezért ült folyton a tojásokon. Hát őt is visszaszolgáltattuk az anyatermészetnek.
Majd két napra rá az egyik tyúk furán vette a levegőt, gondoltam majd egy két nap múlva levágjuk, de ő hamarabb meggondolta magát és eltávozott.
Négy napja két gyöngytyúk úgy összeverekedett, hogy azonnal le kellett őket vágni. Az egyik már véres volt, a másik pedig ész nélkül támadta. Legalább ez nem ment veszteségbe, mert végre életemben először ettem gyöngyilevest. Isteni finom! Ajánlom mindenkinek!
Tegnap előtt meglámpáztam a pulykatojásokat a kotlós alatt, mert egy hét múlva esedékes lett volna a kelés. A legnagyobb megdöbbenésemre minden tojás záp volt! A kotlóssal nincs gond, szerintem a pulykakakasokkal sem, mert valami elindult a tojásokban. Szerintem a lány pulyka egy kissé mészhiányos, mert nem eszi meg a mészgrittet és pár hete nagyon fehér és pöttytelen tojásokat tojik. De majd én teszek róla! Imádja a kenyeret, ezt fogom mészbe forgatni, így kénytelen lesz megenni.
Sajnos így most nem lesz pipém, de a kotlósnak adtam gyöngyitojásokat, melyeket gond nélkül elfogadott és most azokat ápolgatja.
És nem elég, hogy szomorkodtam a kispulykák miatt, este az egyik kacsalány sem jött haza! Azóta sincs meg, szerintem a róka jót vacsorázott belőle. Ráadásul a ravaszdi kiásta azt a tyúkot is, amire rálépett a ló. Amikor a kacsát kerestük, láttuk, hogy hatalmas lyuk tátong a pipi sírjának a helyén.
De jó dolog is történt ám! Újabb kispipik keltek! 87 tojásból 82. A 82. 23 napra kelt és teljesen egészséges volt. Tegnap este betettük a többi közé, majd egy óra múlva bementem és látom, hogy belefulladt az itatóba! Egy olyanba, aminek a kis lyukján nem fér bele elvileg semelyik madár! Szerintem megtámadhatta a többi és oda próbált menekülni.
Tegnap este miután beengedtük a lovakat, észrevettük, hogy az egyik cica csurom festék. A kis hülye magára borított egy doboznyit. Azonnal lakkbenzinnel lekezeltük, bő vízzel lemostuk, majd az állatorvos tanácsára elkezdtük lenyírni a szőrét. De, hogy ez milyen nehéz feladat! Vagy tíz borotvával és hajvágóval is próbálkoztunk, sőt még az ollót is bevetettük. Két óra kínlódás után a festék lejött, a cica pedig röhejesen néz ki, de legalább életben van! És a szőr pár hét múlva visszanő. Ha látnátok, most olyan a farka, mint egy patkánynak és a hátán is éktelenkedik egy nagy szőr nélküli folt. De a sok rémület, harapdálás és karmolászás után ma ugyanolyan vidám, mint előtte.
Nem tudom meddig fog még ez a negatív széria tartani, de már igazán jöhetne valami pozitív is!
2015. május 17., vasárnap
Gyakorlati tanácsok - Hogyan ültessünk kotlóst?
Ha az embernek tyúkjai vannak, előbb utóbb eljön az az idő, amikor némelyik pipi anyaságra vágyik és újabb életet szeretne létrehozni. Ha ilyennel találkozunk nyugodtan tegyünk alá tojásokat, nekünk szinte semmibe nem kerül, a tyúkudvarunk pedig újabb fiatal egyedekkel gazdagodik.
De honnan ismerhető fel egy kotlós tyúk?
Napok óta a tojófészekben ül, azt nagyon kis időre, vagy egyáltalán nem hagyja el, felborzolja a tollait, minden tojást maga alá kotor, amit másik egyed tojik és kotyogó hangot ad ki. Némelyik ilyen tyúk támadólag is felléphet ellenünk.
.jpg)
Mit tegyünk, ha a pipink hasonló tüneteket mutat és szeretnénk, ha anya lenne?
Legelőször is különítsük el a többi baromfitól, lehetőleg olyan helyen, ahol semmilyen ragadozó nem tudja megfogni. Béleljünk ki neki egy ládát szalmával, alakítsunk ki benne egy szép fészket, majd tegyünk bele néhány próbatojást. Erre azért van szükség, hogy ha még nem kotlana rendesen, nehogy kárt tegyen a drága tenyészanyagban.
.jpg)
Majd helyezzük ide a tyúkot. Van olyan állat, amelyik mindenáron vissza akar menni a régi fészkébe, ilyenkor célszerű az egészet egy kosárral, vagy ládával letakarni és egy teljes napig nem piszkálni! Egy nap után, ha minden jól megy, akkor a tyúkanyó boldogan ül a tojásokon. Én a biztonság kedvéért még két három napig hagyom a próbatojglikat, majd ezután cserélem ki a rendesekre. A második naptól a tyúkot naponta egyszer le kell venni a fészekről és szemes kukoricával és vízzel kínálni. Nem minden nap fog enni, sőt üríteni sem, de ő tudja, nem kell érte aggódni! Egy normális tyúk a dolga végeztével mindig visszaül a tojásokra, de az elején lehet, hogy segítenünk kell neki és nekünk kell visszarakni. Majd ezután ismét takarjuk le.
.jpg)
És ez így folytatódjon a kelés napjáig. Amikor megindul a kelés mindig tegyük infralámpa alá a kikelt egyedeket, mert, amíg forgatja a mama a tojást, véletlenül összenyomhatja a kicsiket! Ha mind kikelt, óvatosan tegyük őket vissza a mamájuk alá, ezt legcélszerűbb este csinálni, hogy mindet biztosan befogadja.
Ezután nincs más dolgunk, mint ennivalót és innivalót tenni eléjük és gyönyörködni a természet csodájában! A tanítást pedig bízzuk nyugodtan a tyúkanyóra!
De honnan ismerhető fel egy kotlós tyúk?
Napok óta a tojófészekben ül, azt nagyon kis időre, vagy egyáltalán nem hagyja el, felborzolja a tollait, minden tojást maga alá kotor, amit másik egyed tojik és kotyogó hangot ad ki. Némelyik ilyen tyúk támadólag is felléphet ellenünk.
.jpg)
Mit tegyünk, ha a pipink hasonló tüneteket mutat és szeretnénk, ha anya lenne?
Legelőször is különítsük el a többi baromfitól, lehetőleg olyan helyen, ahol semmilyen ragadozó nem tudja megfogni. Béleljünk ki neki egy ládát szalmával, alakítsunk ki benne egy szép fészket, majd tegyünk bele néhány próbatojást. Erre azért van szükség, hogy ha még nem kotlana rendesen, nehogy kárt tegyen a drága tenyészanyagban.
.jpg)
.jpg)
Ezután nincs más dolgunk, mint ennivalót és innivalót tenni eléjük és gyönyörködni a természet csodájában! A tanítást pedig bízzuk nyugodtan a tyúkanyóra!
2015. május 15., péntek
Néhány gondolat... - A nagyüzemi állattartásról
Mint a legtöbb ember, én is nagyon szeretem az állatokat, ennek ellenére eszem húst. Sokan nem értik, hogyan tud valaki húst fogyasztani, miközben rajong az állatokért. Pedig a szervezet egészséges működéséhez igenis szükségünk van azokra a vitaminokra, amik csak ebben a táplálékforrásban találhatóak meg!
Meg hát ugye az állatok is megeszik egymást.
Igen eszem húst, de csak olyat, amit én neveltem fel! Sokan értetlenül néznek, hogy tudom ezt megtenni ezekkel az állatokkal, akik nap mint nap velem vannak, de ha elolvassák a következő sorokat, talán megértik!
Csak az a különbség köztem és egy nagyvárosi húsfogyasztó között, hogy én nem ész nélkül gyilkolom az állatokat, hanem mindig nyomós okkal vágjuk le a következő jószágot. Pl. bántja a többieket, megsérült stb. Így fenntartva az egyensúlyt a természettel.
Persze egy nagyvárosi még sosem volt csibe vágáson, tehát nem is ő öli le a jószágot, de vajon tudja milyen körülmények között élt az az állat, mielőtt a Tesco polcaira került volna?
Hát elmondom!
Az áruházláncok polcain található húsféleségek és a tojás is nagyüzemi állattartásból származik! Képzeljetek el egy hatalmas istállót, aminek icipici ablakai vannak és az állatok tízezrei vannak ide besűrítve. Szegények alig férnek el, van amelyiket össze is tapossák! Egész nap a saját ürülékükben fekszenek, alig mozdulhatnak. Sosem látnak napfényt! És gondoljatok bele, mennyi betegség terjedhet ott! Az ilyen helyen tartott csibéket pár hétig hizlalják tápon, majd egytől egyig mind a tízezret levágják!
Nincs ez másképp a malacokkal sem, ráadásul az anyakocákat kicsi kutricákba szorítják, úgy, hogy fel sem tudnak kelni, nem tudnak megfordulni! Az oldaluk így csurom seb lesz és ezzel fertőzik a kismalacokat is! Az ember meg utána ezt eszi!
A nagyüzemi tojótyúkok pedig be vannak zárva egy ketrecbe, ahol kiegyenesedni sem tudnak, a talaj alattuk meg van döntve, hogy kiguruljon a tojás, a csőrüket levágják, hogy ne egyék meg a tojcit és életük végéig csak tápot kapnak. Sem napsütést, sem füvet, sem szemestakarmányt nem látnak!
Nagy vonalakban ennyi a lényege a nagyüzemi állattartásnak. Rengeteg dolgot lehetne még mesélni róla, de ezt inkább nem teszem, mert kicsit gyomorforgató! ( Ha valakit bővebben érdekel a téma, nézze meg a Földlakók (Earthlings) című filmet. De mindenkit figyelmeztetek, csak nagyon erős idegzetűek nézzék! Ami a filmben van, az sajnos az igazság, de bőven a 18-as karika felett van a korosztálya! Ezt vedd figyelembe mielőtt megnéznéd!
Ezzel szemben egy tanyasi tyúk kikel a tojásból, pár hétig infralámpa alatt nevelkedik, majd kikerül a szabad udvarra. Az éjszakákat egy zárt ólban tölti, egész nap kapirgál, csipeget, napozik. Ha felnő tojást tojik, kotlik, majd kiscsibéket nevel. És ha megöregszik, lehet, hogy magától meghal, de ha nem, akkor kíméletesen, a legkisebb fájdalmat okozva szabadítjuk meg a szenvedéstől. És a pipi élete végéig boldog! Vajon ez elmondható egy nagyüzemi csirkéről?!
Remélem most már érthető miért eszem meg inkább azt az állatot, amit én neveltem fel.
És azzal, hogy áruházlánci csibét esznek sokan, sajnos a nagyüzemeket támogatják. Lehet, hogy olcsóbb, mint egy tanyasi csirke, de vajon az értéke is olyan?
Te melyiket választanád?
.png)
.JPG)
Meg hát ugye az állatok is megeszik egymást.
Igen eszem húst, de csak olyat, amit én neveltem fel! Sokan értetlenül néznek, hogy tudom ezt megtenni ezekkel az állatokkal, akik nap mint nap velem vannak, de ha elolvassák a következő sorokat, talán megértik!
Csak az a különbség köztem és egy nagyvárosi húsfogyasztó között, hogy én nem ész nélkül gyilkolom az állatokat, hanem mindig nyomós okkal vágjuk le a következő jószágot. Pl. bántja a többieket, megsérült stb. Így fenntartva az egyensúlyt a természettel.
Persze egy nagyvárosi még sosem volt csibe vágáson, tehát nem is ő öli le a jószágot, de vajon tudja milyen körülmények között élt az az állat, mielőtt a Tesco polcaira került volna?
Hát elmondom!
Az áruházláncok polcain található húsféleségek és a tojás is nagyüzemi állattartásból származik! Képzeljetek el egy hatalmas istállót, aminek icipici ablakai vannak és az állatok tízezrei vannak ide besűrítve. Szegények alig férnek el, van amelyiket össze is tapossák! Egész nap a saját ürülékükben fekszenek, alig mozdulhatnak. Sosem látnak napfényt! És gondoljatok bele, mennyi betegség terjedhet ott! Az ilyen helyen tartott csibéket pár hétig hizlalják tápon, majd egytől egyig mind a tízezret levágják!
Nincs ez másképp a malacokkal sem, ráadásul az anyakocákat kicsi kutricákba szorítják, úgy, hogy fel sem tudnak kelni, nem tudnak megfordulni! Az oldaluk így csurom seb lesz és ezzel fertőzik a kismalacokat is! Az ember meg utána ezt eszi!
A nagyüzemi tojótyúkok pedig be vannak zárva egy ketrecbe, ahol kiegyenesedni sem tudnak, a talaj alattuk meg van döntve, hogy kiguruljon a tojás, a csőrüket levágják, hogy ne egyék meg a tojcit és életük végéig csak tápot kapnak. Sem napsütést, sem füvet, sem szemestakarmányt nem látnak!
Nagy vonalakban ennyi a lényege a nagyüzemi állattartásnak. Rengeteg dolgot lehetne még mesélni róla, de ezt inkább nem teszem, mert kicsit gyomorforgató! ( Ha valakit bővebben érdekel a téma, nézze meg a Földlakók (Earthlings) című filmet. De mindenkit figyelmeztetek, csak nagyon erős idegzetűek nézzék! Ami a filmben van, az sajnos az igazság, de bőven a 18-as karika felett van a korosztálya! Ezt vedd figyelembe mielőtt megnéznéd!
Ezzel szemben egy tanyasi tyúk kikel a tojásból, pár hétig infralámpa alatt nevelkedik, majd kikerül a szabad udvarra. Az éjszakákat egy zárt ólban tölti, egész nap kapirgál, csipeget, napozik. Ha felnő tojást tojik, kotlik, majd kiscsibéket nevel. És ha megöregszik, lehet, hogy magától meghal, de ha nem, akkor kíméletesen, a legkisebb fájdalmat okozva szabadítjuk meg a szenvedéstől. És a pipi élete végéig boldog! Vajon ez elmondható egy nagyüzemi csirkéről?!
Remélem most már érthető miért eszem meg inkább azt az állatot, amit én neveltem fel.
És azzal, hogy áruházlánci csibét esznek sokan, sajnos a nagyüzemeket támogatják. Lehet, hogy olcsóbb, mint egy tanyasi csirke, de vajon az értéke is olyan?
Te melyiket választanád?
.png)
.JPG)
2015. május 13., szerda
Gyakorlati tanácsok - Hogyan mulcsozzunk?
Mint láttátok, tegnap leírtam miért fontos a talaj takarása és ma leírom, hogyan is hajtsuk végre azt.
Már május közepe van, a legtöbb kiskertben ilyenkorra már szépen kinőttek a növények. Ha eddig kapáltál és csupasz volt a föld a soraid között, nincs más dolgod, mint a növények mellett a kopár talajt beszórni valamilyen anyaggal jó vastagon. Ez lehet fakéreg, szalma, trágya, vágott fű stb. Ki mit tud beszerezni. Ezután locsold be jó alaposan. Pár nap múlva, ha kicsit félrekotrod az alomanyagot, láthatod majd, hogy a talaj még mindig nedves. Ha ezután kikandikál pár gaz, azt csak egyszerűen ki kell húzni a talajból. Most már elfelejtheted a kapálást! Ahogyan az alomanyag idővel bomlik, majd mindig pótolni kell, hogy a vastagsága megmaradjon.
Ha még nincs veteményesed, de a jövőben szeretnél, akkor jelölj ki a kertben egy részt, ami később a kiskert lesz. Ez a terület most nyilván teljesen be van nőve fűvel. De mi ilyenkor a teendő?
Először nyírd le a füvet, majd hagyd ott a talajon szétterítve. Majd az egészet takard be jó alaposan. Ha napok múlva látod, hogy kezd kinőni a gaz, akkor takarj rá még. És ezt így folytasd egészen őszig. Ha jó vastagra sikerült a takaró, akkor már semmi nem tud átnőni rajta. Ez a befedett talaj egész télen át pihen és közben a mulcs is lebomlik, ezzel táplálva a termőföldet. Jövő tavasszal tökéletes közeg lesz a növényeidnek. Annyi a dolgod, hogy ahová ültetsz, ott elkotrod a mulcsot, elvetsz, majd ott vékonyan visszatakarod. Amikor kinőtt a vetés, akkor már vastagabban is lehet takarni. Természetesen a sorok között maradhat a vastag takaró, hogy ne tudjon kinőni a gyom.
Ha már az idén szeretnél mindenképp vetni, akkor is először takard be a talajt, majd egy hónap múlva vethetsz is, csak mivel ilyenkor még nem halnak el teljesen a gyomok, ezért ilyenkor az első évben szorgalmasan kell gyomlálni.
Ilyen egyszerű! Aki gondolja, azonnal vágjon bele, megéri!
Már május közepe van, a legtöbb kiskertben ilyenkorra már szépen kinőttek a növények. Ha eddig kapáltál és csupasz volt a föld a soraid között, nincs más dolgod, mint a növények mellett a kopár talajt beszórni valamilyen anyaggal jó vastagon. Ez lehet fakéreg, szalma, trágya, vágott fű stb. Ki mit tud beszerezni. Ezután locsold be jó alaposan. Pár nap múlva, ha kicsit félrekotrod az alomanyagot, láthatod majd, hogy a talaj még mindig nedves. Ha ezután kikandikál pár gaz, azt csak egyszerűen ki kell húzni a talajból. Most már elfelejtheted a kapálást! Ahogyan az alomanyag idővel bomlik, majd mindig pótolni kell, hogy a vastagsága megmaradjon.
Ha még nincs veteményesed, de a jövőben szeretnél, akkor jelölj ki a kertben egy részt, ami később a kiskert lesz. Ez a terület most nyilván teljesen be van nőve fűvel. De mi ilyenkor a teendő?
Először nyírd le a füvet, majd hagyd ott a talajon szétterítve. Majd az egészet takard be jó alaposan. Ha napok múlva látod, hogy kezd kinőni a gaz, akkor takarj rá még. És ezt így folytasd egészen őszig. Ha jó vastagra sikerült a takaró, akkor már semmi nem tud átnőni rajta. Ez a befedett talaj egész télen át pihen és közben a mulcs is lebomlik, ezzel táplálva a termőföldet. Jövő tavasszal tökéletes közeg lesz a növényeidnek. Annyi a dolgod, hogy ahová ültetsz, ott elkotrod a mulcsot, elvetsz, majd ott vékonyan visszatakarod. Amikor kinőtt a vetés, akkor már vastagabban is lehet takarni. Természetesen a sorok között maradhat a vastag takaró, hogy ne tudjon kinőni a gyom.
Ha már az idén szeretnél mindenképp vetni, akkor is először takard be a talajt, majd egy hónap múlva vethetsz is, csak mivel ilyenkor még nem halnak el teljesen a gyomok, ezért ilyenkor az első évben szorgalmasan kell gyomlálni.
Ilyen egyszerű! Aki gondolja, azonnal vágjon bele, megéri!
2015. május 12., kedd
Miért mulcsozzunk?
Ma megint kertészkedős témával jövök, mert épp most jöttem be a kiskertből. Legfontosabb kérdésünk: mi is az a mulcsozás?
.jpg)
Tavaszra pedig kivirul bennük az élet.
.jpg)
A mulcsozás nem más, mint a talaj takarása valamilyen anyaggal. Ez lehet szalma, széna, nyesett fű, fakéreg, falevél stb.
És ez miért is fontos?
Mint láttuk nagyszüleink és a régi öregek minden évben felásták a kertjeiket, kapáltak hetente. De sajnos nagyon rosszul tették!
Egyre inkább felébred az emberekben, hogy minél közelebb kell kerülni a természethez és le kell másolni azt. A talajnak igazából nincs szüksége forgatásra (ásás), mert akkor felborul az ökológiai rendje! Mert minden élőlénynek a talajban is megvan a maga élettere és szintje és az alsók nem szeretnének föl kerülni és a felsők sem le.
A talaj takarásával lemásoljuk az erdőket. Ott minden ősszel lehullanak a levelek és senki nem gereblyézi össze őket.
.jpg)
Tavaszra pedig kivirul bennük az élet.
A takart talajon nehezebben nőnek át a gyomnövények. És ha át is nőnek, gyengék lesznek, így csak simán kihúzzuk őket és a földünk tetejére fektetjük. Ott elbomlik és tápanyaggal gazdagítja a növénykéinket. A takaróanyag is bomlik, ezért folyamatosan humuszban gazdag lesz a termőföldünk. Mivel nem éri annyi napsütés a földet, ezért nehezebben szárad ki, ritkábban kell öntözni. És itt kérdezné most sok mindenki, hogy a növényeknek nem kell szellőztetni?
Dehogynem! De azt szorgos kis barátaink a giliszták megoldják helyettünk, így már kapálnunk sem kell!
Mivel a talajunk a takarás miatt állandóan nedves, ezek a kis jószágok előszeretettel lakoznak majd a kertünkben. Nemcsak, hogy szellőztetik a talajt a járataikkal, de a gilisztakaki a világ legjobb trágyája! Ettől lesznek ám szép növényeink!
Holnap leírom a mulcsozás gyakorlatát is. Akit érdekel, tartson velem!
( A fotók tavaly készültek a veteményesben)
.jpg)
2015. május 10., vasárnap
Mostanában történt
Mint írtam, újra előkerült az állatorvosunk. Azóta minden másnap rendszeres látogatónk. Szerintem egy kicsit bűntudata van. De a lényeg, hogy újra minden a régi kerékvágásban halad vele.
Mióta nem írtam a pacikról, azóta egy másik is köhögött, de ő hamar túltette magát, már a hétvégén munkába is állt. A köhögősök közül pedig az egyik már jövő héten dolgozhat, a másik még nem teljesen egészséges. Jelenleg gyógyteát kapnak naponta kétszer, remélem majd segít. Öt napja kapják, szerintem ettől majd hamarabb meggyógyulnak.
Az egyik pacinak meg folyton kiújult a sántasága, úgy, hogy nem is használtuk. Most, hogy levedlette a téli szőrét, egy icipici seb volt a lábán. Valószínű patkóval belerúgott egy másik ló az inába, ezért gyógyul nehezen. Kapott rá szurit és gyógynövényes kenőcsöt. Most nem fájlalja annyira.
.jpg)
A kertünkben már szépen fejlődnek a növények. Kikelt a retek, a saláta és a spárgatök is. Sajnos a gaz is eléggé nő, mert most nincs rendesen betekarva szalmával, hogy ki tudjanak nőni a kis növénykék. Ha már mindegyiknek rendesen látszani fog a sora, akkor ismét bemulcsozzuk a sorközöket, ezzel meggátolva a gaz növekedését. Addig pedig nincs mit tenni, gazolunk.
Sajnos locsolni is rendszeresen kell, mert az a fránya eső nem esik. Mindig csak látom messziről a gyönyörű zivatarfelhőket, de csapadék egy deka se!
Baromfifronton is voltak történések: A kispulykák olyan nagyok lettek, hogy beköltöztek a tyúkudvarba a felnőttek közé. Féltem, hogy baj lesz, de mindenki egyből elfogadta őket. Ezredes vigyáz rájuk, mint a szeme fényére. Ettől persze Hadvezér nagyon ideges, mert amíg a kis elkülönítő ketrecben laktak az udvaron, addig mindig ő felügyelte őket.
Két hét múlva újabb bébi pulykákat várunk, ugyanis 14 putyu tojáson ül Valéria, a kotlós tyúk. Az egyik keltetőnkben egy hét múlva kiscsibék kelnek, a másikba pedig gyöngytyúk és pulyka tojást tettünk. Nagyon kíváncsi vagyok hány kis gyöngyi kel majd ki!
Ezek csak a legfontosabb dolgok voltak, amik a közelmúltban történtek. Ha minden egyes dolgot leírnék, regény születne belőle.
Mióta nem írtam a pacikról, azóta egy másik is köhögött, de ő hamar túltette magát, már a hétvégén munkába is állt. A köhögősök közül pedig az egyik már jövő héten dolgozhat, a másik még nem teljesen egészséges. Jelenleg gyógyteát kapnak naponta kétszer, remélem majd segít. Öt napja kapják, szerintem ettől majd hamarabb meggyógyulnak.
Az egyik pacinak meg folyton kiújult a sántasága, úgy, hogy nem is használtuk. Most, hogy levedlette a téli szőrét, egy icipici seb volt a lábán. Valószínű patkóval belerúgott egy másik ló az inába, ezért gyógyul nehezen. Kapott rá szurit és gyógynövényes kenőcsöt. Most nem fájlalja annyira.
.jpg)
A kertünkben már szépen fejlődnek a növények. Kikelt a retek, a saláta és a spárgatök is. Sajnos a gaz is eléggé nő, mert most nincs rendesen betekarva szalmával, hogy ki tudjanak nőni a kis növénykék. Ha már mindegyiknek rendesen látszani fog a sora, akkor ismét bemulcsozzuk a sorközöket, ezzel meggátolva a gaz növekedését. Addig pedig nincs mit tenni, gazolunk.
Sajnos locsolni is rendszeresen kell, mert az a fránya eső nem esik. Mindig csak látom messziről a gyönyörű zivatarfelhőket, de csapadék egy deka se!
.jpg) |
| Minket folyton elkerül a csapadék - kilátás a kertünkből |
Baromfifronton is voltak történések: A kispulykák olyan nagyok lettek, hogy beköltöztek a tyúkudvarba a felnőttek közé. Féltem, hogy baj lesz, de mindenki egyből elfogadta őket. Ezredes vigyáz rájuk, mint a szeme fényére. Ettől persze Hadvezér nagyon ideges, mert amíg a kis elkülönítő ketrecben laktak az udvaron, addig mindig ő felügyelte őket.
Két hét múlva újabb bébi pulykákat várunk, ugyanis 14 putyu tojáson ül Valéria, a kotlós tyúk. Az egyik keltetőnkben egy hét múlva kiscsibék kelnek, a másikba pedig gyöngytyúk és pulyka tojást tettünk. Nagyon kíváncsi vagyok hány kis gyöngyi kel majd ki!
Ezek csak a legfontosabb dolgok voltak, amik a közelmúltban történtek. Ha minden egyes dolgot leírnék, regény születne belőle.
.JPG) |
| A büszke szülők - Hadvezér és Eufrozina |
2015. május 7., csütörtök
Gyakorlati tanácsok - Biológiai védekezés a kiskertben
Néhány napja nem írtam ide, de nem azért, mert nem volt témám, mert az akad bőven, csak épp lehetőségem nem volt közeli kapcsolatba kerülni az internettel.
.jpg)
.jpg)
Mivel ez egy tanyasi blog, ezért úgy döntöttem, hogy nem csak a gondolataimat osztom meg itt, hanem gyakorlati tanácsokat is adok az olvasóimnak, amiket ők maguk is felhasználhatnak, legyen szó állattenyésztésről vagy éppen növénytermesztésről. Ennek a rovatnak a címe Gyakorlati tanácsok lesz.
Kezdjük is mindjárt egy aktuális témával. Mivel megjött a jó idő, ezért a bogarak is előbújtak és sajnos a rózsabokrainkat vastagon meglepték a levéltetvek. Mitévők legyünk most? Mivel utáljuk a vegyszereket, ezért ilyen mérgező anyagok szóba sem jöhetnek nálunk! De hát akkor mit csináljunk?
Először is jó erős vízsugárral mossuk le a tetvek nagy részét a rózsákról, majd diólevél permettel fújjuk be a növényeket. Egy lefújás nem biztos, hogy elég lesz! Mi már a másodiknál tartunk, de néhány galád kis növényevő még mindig bírja. Nem baj, akkor addig folytassuk a permetezést, amíg nem látunk javulást. És, hogy hogyan készítsünk permetlét? Íme:
Szedjünk egy diófáról jó sok levelet a zöld szárával együtt, majd öntsünk rá annyi vizet, amely ellepi. Ezután rakjuk oda főni. Majd ha felforrt, akkor kész is. Hagyjuk kihűlni, majd szűrjük le és és kis háti permetezőbe öntve már használhatjuk is. A növények csúcsán van mindig a legtöbb tetű, azért ezt fújjuk be jó alaposan.
.jpg)
Egy másik szembetűnő problémánk is adódott a tegnapi nap folyamán. Hangyainvázió! Több tízezer hangya kezdte meg vándorlását a virágoskerttől a padlásunkig. De, hogy mit akarnak ott, a fene sem tudja! Na mindegy, a lényeg, hogy arra is létezik békés megoldás, hogy őket távol tartsuk, onnan, ahol nem szeretnénk őket látni. Mert irtani nem tanácsos, ugyanis nagyon hasznos állatok! Segítik a humuszképződést, lazítják a talajt stb.
Szóval íme a recept, ami nálam bevált a kis szorgosok távol tartására:
A titok a szódabikarbóna! Ahová nem szeretnéd, hogy menjenek, szórj a porból és nem fogják oda tenni a lábukat sem.
Mivel nálunk a falon is másztak, oda is kellett juttatni az anyagból. Ezért kb. két liter vízhez kevertem két púpos evőkanál szódabikarbónát, majd addig kevertem, amíg fel nem olvadt. Ezt a keveréket tettem a permetezőbe, majd lefújtam vele a haladási útvonalukat. Sokkal kevesebben lettek és szemmel láthatóan összezavarodtak. Ma viszont újra visszajöttek, de nem ott mennek, ahol tegnap lefújtam, hanem új útvonalat kerestek. Úgy látszik nagyobb helyet kellett volna lekezelnem. De majd holnap!
.jpg)
Mindenkit arra bíztatok, akinek egy kicsit is fontos a környezete védelme, használja előszeretettel ezeket a praktikákat! Lehet, hogy elsőre nem a várt eredményt hozza, de türelem!
2015. április 29., szerda
Csak pár másodperc
Nemrég éppen mentem a kannáért a tyúkudvar felé, hogy vizet vigyek a kiskacsáknak és hirtelen felnéztem az égre.8 gyönyörű hófehér hattyú suhant el a fejem felett. Az ég urai voltak! Könnyedén, lágy mozdulatokkal szelték át a kéklő égboltot. Némán suhogtak, a szárnycsapásaikat nem lehetett hallani. Olyan volt, mintha egy pillanatra megállt volna az idő...
Nem gondoltam semmire, csak csodáltam őket. Egyszerre minden gondolatom elszállt, olyan nyugalmat árasztottak. Pár másodperc alatt történt az egész, de bearanyozta az egész napomat! Ilyenkor jut eszembe mennyire változatos és szemet gyönyörködtető ez a bolygó, melyen mi csak betolakodók vagyunk. De, ha már itt vagyunk, a mi feladatunk, hogy ezt a változatosságot megőrizzük a jövő generációi számára! Hogy ők is átélhessék a csodát...
.JPG)
Nem gondoltam semmire, csak csodáltam őket. Egyszerre minden gondolatom elszállt, olyan nyugalmat árasztottak. Pár másodperc alatt történt az egész, de bearanyozta az egész napomat! Ilyenkor jut eszembe mennyire változatos és szemet gyönyörködtető ez a bolygó, melyen mi csak betolakodók vagyunk. De, ha már itt vagyunk, a mi feladatunk, hogy ezt a változatosságot megőrizzük a jövő generációi számára! Hogy ők is átélhessék a csodát...
2015. április 28., kedd
Egy kisliba emlékére
Ma reggel szomorú dolog történt nálunk. A kicsi libuskám, akit nagyon szerettem eltávozott a végtelen legelőkre. Rövid kis élete során sok mindent átélt, és nagyon sajnálom, hogy elment.
Most veletek is megosztom kalandos kis életét:
A kis libuska 2015 március 7.-én látta meg a világot egy keltetőgépben. A gépben kacsa- és libatojások is voltak. A kacsák szinte mind kikeltek, a libák valamiért nem. 11 db libatojás volt, ebből 3-an törték meg a tojást, de csak neki egyedül sikerült utat törnie a külvilág felé. Nagyon aranyos életképes kisliba volt. De hát mit csináljunk vele, egyedül van?
Egy ismerős szerint együtt lehet tartani a libákat és a kacsákat, ha egyidősek, ezért betettük a hápogók közé. Először semmi gond nem volt, majd egy óra múlva bemegyek és szörnyű látvány fogadott! A kisliba alig mozog, csurom vizes és irdatlanul sír. A kiskacsák megtámadták!
Azonnal külön raktuk, de nem láttam sok esélyt a túlélésre. Alig tudta felemelni a kis fejecskéjét, annyira kifáradt. Estére viszont összeszedte magát és már rendesen tudott feküdni, kicsit sétált is. Megnyugodtam, életben marad! De néha furcsán tolatott hátrafelé. Gondolom ezt a kacsatámadás váltotta ki. Aztán egyedül elfoglalt egy egész boxot. Sokan hülyének néztek, hogy egy ilyen kis nyomi lúdért égetem az infrát, de én egy túlélőt láttam benne!
Ezután napról napra egyre erősebb lett. Viszont nem akarta megenni a tápot, kukoricadarát áztattam vízbe és összekevertem apróra vágott fűvel, ezzel etettem. Ez lett a kedvence. Evett, ivott és amikor bedugtam a kezem, egyből odabújt hozzám. Vágyott a társaságra.
Így tengette a mindennapjait két héten keresztül, amikor is testvérei keltek a másik keltetőben. Először egy hatalmas libuska kelt, akit aztán odatettünk hozzá. És a két héttel idősebb lúd kisebb volt nála! Amikor meglátta az új jövevényt, egyből menekült, valószínű a régi emlékek felidéződtek benne. Pár órával később viszont már együtt aludtak. Majd kikelt még egy szintén nagy lúd és végül egy harmadikat kimentettünk a tojásból, de ő gyenge volt és csak két hétig bírta sajnos.
A többiek viszont a kislibával együtt boldogan éltek. A kicsi boldog volt, hogy nincs egyedül és a tolatásról is leszokott, sőt még a tápot is megette.
Teltek a hetek és a kis ludak hatalmasra nőttek. A kis drága viszont megmaradt lilliputinak. Nagyon aranyosak voltak, amikor a kicsi a nagyok hátán aludt, vagy amikor a kettő közre fogta és vigyáztak rá.
Viszont ők már sokkal nagyobbak voltak és amikor kergetőztek, sokszor fellökték, majd szegény nem tudott felkelni, ezért tegnap külön tettem. Mivel gyönyörűen sütött a Nap, ezért kiraktuk az udvarra. Egész nap kint volt, de nagyon sokat feküdt. Éreztem, hogy valami nincs rendben, mert legelni sem akart.
A lelkem legmélyén tudtam, hogy már nincs sok neki hátra, ezért délután rengeteg időt töltöttem vele. Majd este elbúcsúztam tőle...
Lehet, hogy ő csak egy egyszerű liba volt, de nekem sokat jelentett! A kitartásából rengeteg ember tanulhatott volna!
Most veletek is megosztom kalandos kis életét:
A kis libuska 2015 március 7.-én látta meg a világot egy keltetőgépben. A gépben kacsa- és libatojások is voltak. A kacsák szinte mind kikeltek, a libák valamiért nem. 11 db libatojás volt, ebből 3-an törték meg a tojást, de csak neki egyedül sikerült utat törnie a külvilág felé. Nagyon aranyos életképes kisliba volt. De hát mit csináljunk vele, egyedül van?
Egy ismerős szerint együtt lehet tartani a libákat és a kacsákat, ha egyidősek, ezért betettük a hápogók közé. Először semmi gond nem volt, majd egy óra múlva bemegyek és szörnyű látvány fogadott! A kisliba alig mozog, csurom vizes és irdatlanul sír. A kiskacsák megtámadták!
Azonnal külön raktuk, de nem láttam sok esélyt a túlélésre. Alig tudta felemelni a kis fejecskéjét, annyira kifáradt. Estére viszont összeszedte magát és már rendesen tudott feküdni, kicsit sétált is. Megnyugodtam, életben marad! De néha furcsán tolatott hátrafelé. Gondolom ezt a kacsatámadás váltotta ki. Aztán egyedül elfoglalt egy egész boxot. Sokan hülyének néztek, hogy egy ilyen kis nyomi lúdért égetem az infrát, de én egy túlélőt láttam benne!
.JPG) |
| Már összeszedtem magam a kacsatámadás után |
Ezután napról napra egyre erősebb lett. Viszont nem akarta megenni a tápot, kukoricadarát áztattam vízbe és összekevertem apróra vágott fűvel, ezzel etettem. Ez lett a kedvence. Evett, ivott és amikor bedugtam a kezem, egyből odabújt hozzám. Vágyott a társaságra.
Így tengette a mindennapjait két héten keresztül, amikor is testvérei keltek a másik keltetőben. Először egy hatalmas libuska kelt, akit aztán odatettünk hozzá. És a két héttel idősebb lúd kisebb volt nála! Amikor meglátta az új jövevényt, egyből menekült, valószínű a régi emlékek felidéződtek benne. Pár órával később viszont már együtt aludtak. Majd kikelt még egy szintén nagy lúd és végül egy harmadikat kimentettünk a tojásból, de ő gyenge volt és csak két hétig bírta sajnos.
A többiek viszont a kislibával együtt boldogan éltek. A kicsi boldog volt, hogy nincs egyedül és a tolatásról is leszokott, sőt még a tápot is megette.
Teltek a hetek és a kis ludak hatalmasra nőttek. A kis drága viszont megmaradt lilliputinak. Nagyon aranyosak voltak, amikor a kicsi a nagyok hátán aludt, vagy amikor a kettő közre fogta és vigyáztak rá.
.JPG) |
| Ilyen picike voltam a tesóimhoz képest |
Viszont ők már sokkal nagyobbak voltak és amikor kergetőztek, sokszor fellökték, majd szegény nem tudott felkelni, ezért tegnap külön tettem. Mivel gyönyörűen sütött a Nap, ezért kiraktuk az udvarra. Egész nap kint volt, de nagyon sokat feküdt. Éreztem, hogy valami nincs rendben, mert legelni sem akart.
.JPG) |
| Utolsó tavaszi napozás |
A lelkem legmélyén tudtam, hogy már nincs sok neki hátra, ezért délután rengeteg időt töltöttem vele. Majd este elbúcsúztam tőle...
Lehet, hogy ő csak egy egyszerű liba volt, de nekem sokat jelentett! A kitartásából rengeteg ember tanulhatott volna!
2015. április 21., kedd
Keddi történések
Tegnap elhatároztuk, hogy ha törik, ha szakad, ma mindenképp nekiállunk az ültetésnek, mert sajnos napok óta nem haladtunk a viharos szél miatt.
Délelőtt 9 körül neki is kezdtünk, akkor már sajnos újra fújt. Három ágyást sikerült csinálnunk, melyekbe répát, hagymát és sóskát vetettünk. Délután négy körül viszont abba kellett hagynunk az ültetést, mert a szél már embertelenül tombolt. Holnap viszont szélcsend lesz, úgyhogy belehúzunk!
Mint tegnap említettem, az állatorvost nem értem el. Ma is egész nap ki volt kapcsolva. Ilyen még nem fordult elő és bármikor hívtam, mindig visszahívott. Már aggódni kezdtem! Minden nap öt órától rendel, úgyhogy mivel nem sikerült felhívnom, ellátogattunk hozzá. Kiderült, hogy a lánya kórházba került, tegnap műtötték, ezért nem volt elérhető. De holnap ebéd után jön és kezeli a pacikat. Ezután nagy teher esett le a vállamról, mert már nagyon ideges voltam.
.jpg)
Éjjelre felállítottunk egy élve fogó rókacsapdát, mivel a ravaszdi rengeteg tyúkot ellopott már! És reggelre fogtunk is valamit! De sajnos nem a ravaszt, hanem egy gyönyörű vörös, hatalmas kandúrt! A cica reggel türelmesen várta, amíg kiengedem és még simogatni is hagyta magát, de kis idő múlva elszaladt. Valószínű van gazdája, mert szelíd és nagyon jól táplált volt. Majd este legnagyobb meglepetésünkre a kocsiszín tetején ült és nyávogott. Adtam neki egy kis kaját, majd a többi cicánk is odaözönlött és együtt ettek. Addig marad, ameddig akar és ha úgy tartja kedve, majd hazamegy. Nálunk nem fogja bántani senki!
.JPG)
A csodakacsák vasárnap egy hetesek lettek és ma új gazdához kerültek. Egy anyuka vitte őket a gyermekeinek házi kedvencnek, úgyhogy biztos nem lesz ebéd belőlük. Ennek nagyon örülök, elvégre ők különlegesek! Azért nem tartottuk meg őket, mert macerás lett volna két hápit ide-oda rakosgatni, de szerencsére jó helyre kerültek!
.JPG)
Röviden összefoglalva ennyi minden történt a mai napon.
Délelőtt 9 körül neki is kezdtünk, akkor már sajnos újra fújt. Három ágyást sikerült csinálnunk, melyekbe répát, hagymát és sóskát vetettünk. Délután négy körül viszont abba kellett hagynunk az ültetést, mert a szél már embertelenül tombolt. Holnap viszont szélcsend lesz, úgyhogy belehúzunk!
Mint tegnap említettem, az állatorvost nem értem el. Ma is egész nap ki volt kapcsolva. Ilyen még nem fordult elő és bármikor hívtam, mindig visszahívott. Már aggódni kezdtem! Minden nap öt órától rendel, úgyhogy mivel nem sikerült felhívnom, ellátogattunk hozzá. Kiderült, hogy a lánya kórházba került, tegnap műtötték, ezért nem volt elérhető. De holnap ebéd után jön és kezeli a pacikat. Ezután nagy teher esett le a vállamról, mert már nagyon ideges voltam.
Éjjelre felállítottunk egy élve fogó rókacsapdát, mivel a ravaszdi rengeteg tyúkot ellopott már! És reggelre fogtunk is valamit! De sajnos nem a ravaszt, hanem egy gyönyörű vörös, hatalmas kandúrt! A cica reggel türelmesen várta, amíg kiengedem és még simogatni is hagyta magát, de kis idő múlva elszaladt. Valószínű van gazdája, mert szelíd és nagyon jól táplált volt. Majd este legnagyobb meglepetésünkre a kocsiszín tetején ült és nyávogott. Adtam neki egy kis kaját, majd a többi cicánk is odaözönlött és együtt ettek. Addig marad, ameddig akar és ha úgy tartja kedve, majd hazamegy. Nálunk nem fogja bántani senki!
A csodakacsák vasárnap egy hetesek lettek és ma új gazdához kerültek. Egy anyuka vitte őket a gyermekeinek házi kedvencnek, úgyhogy biztos nem lesz ebéd belőlük. Ennek nagyon örülök, elvégre ők különlegesek! Azért nem tartottuk meg őket, mert macerás lett volna két hápit ide-oda rakosgatni, de szerencsére jó helyre kerültek!
Röviden összefoglalva ennyi minden történt a mai napon.
2015. április 20., hétfő
Amikor a bizalom elszáll
Mivel sok állatunk van, ezért van állatorvosunk is, aki rendszeresen kijár hozzánk.
Pár éve volt egy idősebb dokink, de őt leváltottuk, mivel néha már kicsit szétszórt volt.
Helyette felfogadtuk a környék állítólag legjobb állatorvosát. Ment is minden a maga módján, amikor hívtam jött, ha épp nem vette fel, akkor mindig visszahívott.
Pár hete két lovunk köhögni kezdett. Megkapták a szükséges kezelést, többször is, de nem volt lényegi változás. Hol az egyik volt jobban, hol a másik. Azt el kell mondjam, hogy a lovak ez idő alatt nem voltak használva, csak a karámban ténferegtek. A használat nálunk még akkor sem megterhelő, ha munkában vannak, ugyanis ezek iskolalovak, kisgyerekek tanulnak rajtuk lovagolni.
De térjünk vissza a kezeléshez. A kancánk javuló tendenciát mutatott, majd múlt szombaton jobban kezdett köhögni. Hétfőn hívtam a dokit ( mivel hétvégén felénk az ügyeleten kívül senkit nem lehet elérni!) , hogy rosszabbul van a ló. Azt mondta, csütörtökön hívjam fel, talán akkor tud jönni. Hívtam is, akkor azt mondta, péntek ebéd után kijön. És én csak vártam és vártam péntek ebéd után. Majd négy óra körül hívtam, de nem vette fel. Később pedig már ki volt kapcsolva, egészen ma reggelig. Ma már legalább 30-szor próbáltam hívni mindkét számán, kicsörgött, de egyszer sem vette fel!
Ennyit a bizalomról...!
A pacikkal pedig már a hét közepe óta kakukkfüves, fokhagymás, útifüves teát itatok és már az internetről is rendeltem nekik gyógyfüveket, hátha..., mert, ha jön is az állatorvos, szegények már vagy öt kezelést kaptak! Nem tudom mitől lehet ez, régen kicsit köhögtek, néhány injekció, egy kis Bisolvon és már kutya baja sem volt a lónak!
Sajnos a betegségek is egyre ellenállóbbak lesznek ellenünk, hiába vannak rendszeresen oltva a lovaink. Kicsit nyugtat a tudat, hogy ez nem csak nálunk probléma, hanem egyre több helyen köhögnek a lovak és nehezen gyógyulnak.
Ki tudja, talán ez a szeles időjárás űz tréfát a pacikkal...?
.jpg)
Pár éve volt egy idősebb dokink, de őt leváltottuk, mivel néha már kicsit szétszórt volt.
Helyette felfogadtuk a környék állítólag legjobb állatorvosát. Ment is minden a maga módján, amikor hívtam jött, ha épp nem vette fel, akkor mindig visszahívott.
Pár hete két lovunk köhögni kezdett. Megkapták a szükséges kezelést, többször is, de nem volt lényegi változás. Hol az egyik volt jobban, hol a másik. Azt el kell mondjam, hogy a lovak ez idő alatt nem voltak használva, csak a karámban ténferegtek. A használat nálunk még akkor sem megterhelő, ha munkában vannak, ugyanis ezek iskolalovak, kisgyerekek tanulnak rajtuk lovagolni.
De térjünk vissza a kezeléshez. A kancánk javuló tendenciát mutatott, majd múlt szombaton jobban kezdett köhögni. Hétfőn hívtam a dokit ( mivel hétvégén felénk az ügyeleten kívül senkit nem lehet elérni!) , hogy rosszabbul van a ló. Azt mondta, csütörtökön hívjam fel, talán akkor tud jönni. Hívtam is, akkor azt mondta, péntek ebéd után kijön. És én csak vártam és vártam péntek ebéd után. Majd négy óra körül hívtam, de nem vette fel. Később pedig már ki volt kapcsolva, egészen ma reggelig. Ma már legalább 30-szor próbáltam hívni mindkét számán, kicsörgött, de egyszer sem vette fel!
Ennyit a bizalomról...!
A pacikkal pedig már a hét közepe óta kakukkfüves, fokhagymás, útifüves teát itatok és már az internetről is rendeltem nekik gyógyfüveket, hátha..., mert, ha jön is az állatorvos, szegények már vagy öt kezelést kaptak! Nem tudom mitől lehet ez, régen kicsit köhögtek, néhány injekció, egy kis Bisolvon és már kutya baja sem volt a lónak!
Sajnos a betegségek is egyre ellenállóbbak lesznek ellenünk, hiába vannak rendszeresen oltva a lovaink. Kicsit nyugtat a tudat, hogy ez nem csak nálunk probléma, hanem egyre több helyen köhögnek a lovak és nehezen gyógyulnak.
Ki tudja, talán ez a szeles időjárás űz tréfát a pacikkal...?
2015. április 16., csütörtök
Néhány gondolat... - Egy új élet létrehozásáról
Állattenyésztőként néha elgondolkodom azon, hogy helyes-e, amit csinálunk. Persze szép dolog egy új élőlénynek életet adni, de aggaszt néhány kérdés. Mi jogunk van nekünk, embereknek meghatározni, hogy melyik tojást keltessük ki, melyik állatot párosítsuk a másikkal? Honnan tudjuk pontosan, hogy milyen hőfokra és párára van szüksége egy adott embriónak a fejlődéshez?
.JPG)
Lehet, hogy géppel keltetünk egy adott tojást és nem lesz belőle semmi, vagy beteg madár születik, de ugyanabból a tojásból kotlós alatt egészséges egyed kelne. Ki tudja...?
Vagy amikor emlősállatokat pároztatunk egymással? Mi jogunk van eldönteni, hogy ki-kivel? Ezt a természet nem tudja jobban?
Ilyenkor néha úgy érzem, hogy Istent játszunk...
Aztán, amikor ránézek az én gyönyörű és egészséges madárkáimra, akkor ezek a furcsa gondolatok elillannak...!
.JPG)
Lehet, hogy géppel keltetünk egy adott tojást és nem lesz belőle semmi, vagy beteg madár születik, de ugyanabból a tojásból kotlós alatt egészséges egyed kelne. Ki tudja...?
Vagy amikor emlősállatokat pároztatunk egymással? Mi jogunk van eldönteni, hogy ki-kivel? Ezt a természet nem tudja jobban?
Ilyenkor néha úgy érzem, hogy Istent játszunk...
Aztán, amikor ránézek az én gyönyörű és egészséges madárkáimra, akkor ezek a furcsa gondolatok elillannak...!
2015. április 15., szerda
Egy kis kertészkedés
Ki ne szeretne saját maga termelt, vegyszermentes friss zöldséget fogyasztani egész évben? Mi is így voltunk vele, ezért tavaly tavasszal kialakítottunk egy kis konyhakertet. Mivel szeretjük a természetes dolgokat, ezért utánaolvastunk és belevágtunk!
A kertet lemulcsoztuk szalmával, majd lótrágyát tettünk rá és utána vetettünk bele. Az ültetésnél figyelembe vettük, melyik növény jön ki jól a másikkal és melyik nem, ezért csak pozitív növénytársításokat hoztunk létre. a táblázatot hozzá az interneten találtuk.
Cseperedtek szépen a növényeink, volt amiből rengeteg lett, volt amiből nem annyira sok, de a lényeg, hogy saját!
És eljött a 2015. év. Már februárban el kellett volna kezdeni a kertészkedést, de nem volt biztos, hogy a kert a helyén marad. Pár napja viszont kiderült, hogy igen, ezért bár megkésve, de annál lelkesebben álltunk neki ismét a munkának. Néhány napja már a kertben töltjük a délelőttjeinket.
Volt még egy sor petrezselymünk, azt kiszedtük és eltettük a fagyasztóba. Nem sok gyökere volt, de a zöldje az hatalmas és nagyon illatos.
Ezután újramulcsoztuk az egész területet, majd jó érett trágyát is szórtunk ki. Volt ebben minden: Lótrágya, tyúk-, kacsa-, libatrágya, falevelek, fűrészpor stb. Ősszel hordtuk a kert végébe, mostanra szépen összeállt. Ez kell a talajnak!
Tavaly csak sorokban voltak a növények, idén ágyásokat is kialakítottunk, kis utakkal- ez volt a mai programunk. Az utakra azért van szükség, mert akkor nem tapossuk ott a földet, ahol majd a növények lesznek. Pár ágyás még vissza van, de holnap kezdődhet a vetés és újra beindulhat az élet...
A kertet lemulcsoztuk szalmával, majd lótrágyát tettünk rá és utána vetettünk bele. Az ültetésnél figyelembe vettük, melyik növény jön ki jól a másikkal és melyik nem, ezért csak pozitív növénytársításokat hoztunk létre. a táblázatot hozzá az interneten találtuk.
Cseperedtek szépen a növényeink, volt amiből rengeteg lett, volt amiből nem annyira sok, de a lényeg, hogy saját!
És eljött a 2015. év. Már februárban el kellett volna kezdeni a kertészkedést, de nem volt biztos, hogy a kert a helyén marad. Pár napja viszont kiderült, hogy igen, ezért bár megkésve, de annál lelkesebben álltunk neki ismét a munkának. Néhány napja már a kertben töltjük a délelőttjeinket.
Volt még egy sor petrezselymünk, azt kiszedtük és eltettük a fagyasztóba. Nem sok gyökere volt, de a zöldje az hatalmas és nagyon illatos.
Ezután újramulcsoztuk az egész területet, majd jó érett trágyát is szórtunk ki. Volt ebben minden: Lótrágya, tyúk-, kacsa-, libatrágya, falevelek, fűrészpor stb. Ősszel hordtuk a kert végébe, mostanra szépen összeállt. Ez kell a talajnak!
Tavaly csak sorokban voltak a növények, idén ágyásokat is kialakítottunk, kis utakkal- ez volt a mai programunk. Az utakra azért van szükség, mert akkor nem tapossuk ott a földet, ahol majd a növények lesznek. Pár ágyás még vissza van, de holnap kezdődhet a vetés és újra beindulhat az élet...
2015. április 13., hétfő
A csoda megtörtént-képek
Mint említettem, kikeltek az én kis drágáim a tegnapi nap folyamán! Ma sikerült is pár képet csinálnom róluk, amit most megosztok veletek.
Nagy kihívás volt a fotózás, ugyanis nagyon ijedősek és mindig az ellenkező sarokba próbáltak osonni, mint ahol én voltam. És a kis fekete nem is teljesen fekete! A feje zöldes és van egy kis fehér csík is a nyakán. Az ő egyik szülője bizony vadas volt!
Íme itt vannak a kis aranyosak:
.JPG)
.JPG)
.JPG)
Nagy kihívás volt a fotózás, ugyanis nagyon ijedősek és mindig az ellenkező sarokba próbáltak osonni, mint ahol én voltam. És a kis fekete nem is teljesen fekete! A feje zöldes és van egy kis fehér csík is a nyakán. Az ő egyik szülője bizony vadas volt!
Íme itt vannak a kis aranyosak:
2015. április 12., vasárnap
A csoda megtörtént
A kiskacsáim, akikről egy korábbi írásomban beszámoltam, ma végre világra jöttek! Bár Húsvétra vártam őket, de így is nagyon örülök nekik! Mint korábban említettem, nem tudom pontosan mikor raktam a tojásokat a tyúk alá, ezért minden napom reményekkel teli várakozással indult.
Délelőtt egy kis fekete kacsa bukkant elő, majd dél körül a másik tojás csak csipogott. Ebéd után viszont már kivágta a héjat és hat órára kint is volt egy apró vadas kacsa.
Mindketten köszönik szépen jól vannak és éppen pihenik a világrajövetel fáradalmait.
Képek holnap várhatóak!
Délelőtt egy kis fekete kacsa bukkant elő, majd dél körül a másik tojás csak csipogott. Ebéd után viszont már kivágta a héjat és hat órára kint is volt egy apró vadas kacsa.
Mindketten köszönik szépen jól vannak és éppen pihenik a világrajövetel fáradalmait.
Képek holnap várhatóak!
2015. április 9., csütörtök
Gyöngytyúk bűntény
Pár napja észrevettem, hogy egyre kevesebb tojást tudunk este összegyűjteni.
Úgy döntöttünk, hogy naponta többször csinálunk gyűjtést, mert néha annyi tyúk ül egyszerre a fészkekbe, hogy akaratlanul is összetörik a tojást.
De így is volt egy-két fészek, ahol egy sem volt, de maszatos volt a szalma! Néha előfordul törött tojás, de akkor általában több is van a fészekben és azok piszkosak lesznek, de sértetlenek. De ezekben egy sem volt, csak a tojásfehérje maradványa!
Gyanússá vált, hogy valaki eszi a tojást! Naponta kapnak mészgrittet, úgyhogy mészhiányuk nem lehet, ezt simán szórakozásból csinálja valamelyik. Napokig szedegettük fél óránként a tojást, de így is tört össze belőle.
.JPG)
Aztán tegnap reggel ült egy tyúk, majd öt perc múlva bementem és csak két gyöngytyúkot találtam ott, ahol nemrég még a pipi ült! Az egyik ücsörgött, a másik pedig csipegetett! Ahogy odamentem rögtön beugrottak a többi közé, így nem tudtam melyikek voltak azok. De a feltételezésem beigazolódott, és már gyanúsított is volt!
De honnan tudjam meg melyik volt az?
Ekkor jutott eszembe, ha leteszek egy tojást, biztos megkezdi. Így is tettem. Leraktam a tojást az ólban egy jól látható helyre, majd a fal mellé álltam. Nem telt bele sok időbe, a tyúkok kezdték nézegetni. Néhány gyöngyi is odament, lökdösték, majd odébb álltak. Nem sokkal később az ominózus kis egyed odasettenkedett és agresszíven csipkedni kezdte! Erre az összes tyúk odatódult és enni kezdték. Épp akkor jött be egy barátnőm, akivel sikerült fülön csípnünk a tettest.
Bezártuk egy csibeszállító ládába és vártunk.
Ha estig nem lesz újabb tojásevés, akkor biztos ő volt. De akkor sajnos nincs menekvés számára, hiába volt tojó.
Estig egy tojás sem tört össze, megvan a bűnös! Beszéltem is az ismerősünkkel, másnap ebéd után vállalja a vágást. Lesz finom húsleves vasárnap! Úgysem ettem még soha gyöngyöst!
Este az állatka még mindig a ládában volt az udvaron. Mondom a páromnak nem kéne betenni a zabosba ketrecestől? Hátha jön a róka! De ő szerinte ezt a ketrecet nem lehet kinyitni, de azért egy megkezdett szénabála tetejére tettük.
.JPG)
Ma reggel ért ám a meglepetés! A széna bála szétkaparva, a ketrec kinyitva a földön, pöttyös tollak mindenütt! A ravaszdi megelőzött minket és belakmározott! Ráadásul kinyitotta a kinyithatatlannak vélt ketrecet! Lehet ott hibáztunk, amikor a szénára tettük, mert ahogy leesett a földre, valószínű akkor nyílt ki.
Hát ilyen a mi szerencsénk! Egy probléma megszűnt, ugyanis ma egyetlen törött tojás sem volt, de a ravaszdi sajnos a környéken jár! És aki este nem tartózkodik a tyúkólban, az veszélyben van!
Úgy döntöttünk, hogy naponta többször csinálunk gyűjtést, mert néha annyi tyúk ül egyszerre a fészkekbe, hogy akaratlanul is összetörik a tojást.
De így is volt egy-két fészek, ahol egy sem volt, de maszatos volt a szalma! Néha előfordul törött tojás, de akkor általában több is van a fészekben és azok piszkosak lesznek, de sértetlenek. De ezekben egy sem volt, csak a tojásfehérje maradványa!
Gyanússá vált, hogy valaki eszi a tojást! Naponta kapnak mészgrittet, úgyhogy mészhiányuk nem lehet, ezt simán szórakozásból csinálja valamelyik. Napokig szedegettük fél óránként a tojást, de így is tört össze belőle.
Aztán tegnap reggel ült egy tyúk, majd öt perc múlva bementem és csak két gyöngytyúkot találtam ott, ahol nemrég még a pipi ült! Az egyik ücsörgött, a másik pedig csipegetett! Ahogy odamentem rögtön beugrottak a többi közé, így nem tudtam melyikek voltak azok. De a feltételezésem beigazolódott, és már gyanúsított is volt!
De honnan tudjam meg melyik volt az?
Ekkor jutott eszembe, ha leteszek egy tojást, biztos megkezdi. Így is tettem. Leraktam a tojást az ólban egy jól látható helyre, majd a fal mellé álltam. Nem telt bele sok időbe, a tyúkok kezdték nézegetni. Néhány gyöngyi is odament, lökdösték, majd odébb álltak. Nem sokkal később az ominózus kis egyed odasettenkedett és agresszíven csipkedni kezdte! Erre az összes tyúk odatódult és enni kezdték. Épp akkor jött be egy barátnőm, akivel sikerült fülön csípnünk a tettest.
Bezártuk egy csibeszállító ládába és vártunk.
Ha estig nem lesz újabb tojásevés, akkor biztos ő volt. De akkor sajnos nincs menekvés számára, hiába volt tojó.
Estig egy tojás sem tört össze, megvan a bűnös! Beszéltem is az ismerősünkkel, másnap ebéd után vállalja a vágást. Lesz finom húsleves vasárnap! Úgysem ettem még soha gyöngyöst!
Este az állatka még mindig a ládában volt az udvaron. Mondom a páromnak nem kéne betenni a zabosba ketrecestől? Hátha jön a róka! De ő szerinte ezt a ketrecet nem lehet kinyitni, de azért egy megkezdett szénabála tetejére tettük.
Ma reggel ért ám a meglepetés! A széna bála szétkaparva, a ketrec kinyitva a földön, pöttyös tollak mindenütt! A ravaszdi megelőzött minket és belakmározott! Ráadásul kinyitotta a kinyithatatlannak vélt ketrecet! Lehet ott hibáztunk, amikor a szénára tettük, mert ahogy leesett a földre, valószínű akkor nyílt ki.
Hát ilyen a mi szerencsénk! Egy probléma megszűnt, ugyanis ma egyetlen törött tojás sem volt, de a ravaszdi sajnos a környéken jár! És aki este nem tartózkodik a tyúkólban, az veszélyben van!
2015. április 7., kedd
Pulyka szappanopera
Tavaly elhatároztuk a párommal, hogy a tyúkok mellett más baromfiakat is fogunk tartani. Párom és az apja hoztak is Gödöllőről 10 darab napos bronzpulykát. Először ódzkodtam tőlük, mert még sosem volt pulykám és csúnya állatnak tartottam őket. De amikor ezeket a kis tüneményeket megláttam, egyből a szívemhez nőttek. Nevelgettük őket, majd amikor elég nagyok lettek kikerültek a tyúkudvarba. Azt hozzátenném, hogy egy sem hullott el kiskorában, pedig, mint tudjuk a pulyka érzékeny állat és élete első pár hetében azon fáradozik, hogyan dögöljön meg.
Szóval éldegéltek a tyúkudvarban mire rájöttek, hogy a kerítés nem akadály és kirepültek. Ezután nem tudtuk őket bent tartani, csak éjjel, úgyhogy az egész lólegelő az ő birodalmuk lett. Nagyon szerettek együtt legelni, bogarászni, de volt egy, aki mindig lemaradt a bandától. Naponta többször megszámoltam őket, míg végül egyik nap csak kilencen voltak! Nekiálltunk a keresésnek, de a kicsi pulyka szőrén szálán eltűnt! Nagy a valószínűsége, hogy Róka Rudi vacsorája lett, ugyanis itt ólálkodik a kis lompos felénk.
Így eggyel kevesebben maradtak. Teltek a hetek és mi egyre kíváncsibbak voltunk, hány tojó van köztük, mivel ők a törzsállományunk alapítói. De sajnos nem volt szerencsénk! A kilencből csak két lány lett!
Mivel sok volt a kakas, ezért a felesleget levágattuk és a két legszebbet meghagytuk. Ez sok két lánynak, de ha az egyikkel történik valami, még ott a másik. A kakasok Hadvezér és Ezredes nevet kapták, mert az olyan tiszteletet parancsoló, a tojók pedig Eugénia és Eufrozina lettek, mert az olyan királylányos. És hát ők nagyon szépek.
Majd eljött a január és Eufrozina tojni kezdett. Pár héttel később Eugénia is nekiállt a tojásgyártásnak. És éppen időben, az egyik tyúkom január vége fele elkotlott. Már összegyűlt 14 pulykatojás, gondoltam, lesz,ami lesz, alátesszük. Pár hét múlva a 14 tojásból 10 kispulyka kelt ki. Sajnos három idő közben elpusztult, de a másik hét gyönyörű és egészséges. Pont holnap lesznek hét hetesek és már várják, hogy végre elálljon a szél és kimehessenek az udvarra.
De kanyarodjunk vissza a felnőttekhez. Szóval a lányok elkezdtek nagyon szépen tojni, még egy fiatalember 30 pulykatojást meg is vásárolt keltetésre.
Majd pár nap múlva Eufrozina csak ült, de nem tojt. Megörültem, hogy végre kotlik és kikelti majd a sok kispulykát. Csináltam is neki egy fészket az istállóban, mert eddig a szénatárolóba tojt egy megkezdett szénabála tetejére, de ott éjjel nem maradhatott a ravaszdi miatt. Elfogadta a fészkemet, melybe tettem néhány próbatojást. Pár napig ült is rajta kitartóan, majd felkelt, visszament a régi fészkébe és nekiállt újra tojni! Nesze nekem kotlós!
Majd kb. egy hét múlva Eugénia is kezdett furcsán viselkedni. Ő a tyúkólban tojt eddig a tojófészekbe, majd beült egybe és furcsa hangot adott. Na végre, valaki mégis kotlani fog!-gondoltam.
Majd két nap múlva nem evett, gubbasztott és tojt egy véres tojást. Ilyet általában a tojásgyártás kezdetén tojnak, mivel akkor még nincs eléggé kitágulva a kloákájuk. Gondoltam itt baj van, azonnal hívtam az állatorvost. Most gondolom sokan hülyének néznek, hogy pulykához állatorvos, de nem tehetek róla, a szívemhez nőttek!
A doktor úr megállapította, hogy belső vérzés, nem tehetünk semmit, le kell vágni. Felhívtuk az ismerősünket, aki a szomszéd faluban lakik, mert mi a torkát el nem vágjuk! Azonnal mehettünk is át és valóban belső vérzése volt, egy tojás szét volt benne törve. Valószínű amikor párosodott vele a kakas, valami megnyomta a hasát. Hát ez van, de legalább a húsa nem ment kárba.
Hát itt maradtunk egy pulykalánnyal és két fiúval. És a lány nem tojt mióta a barátnője elhalálozott!
Három nappal az eset után hív a fiatalember,aki vitte a tojásokat és örömmel közölte, hogy mind fias,esetleg tudnék-e adni még tojást. Elmeséltem, hogy itt vagyunk egy tojóval, tojás nélkül! Hát pech!
A két kakas boldogan elvolt a baromfiudvarban, mígnem egyszer ugyanabban az időben akartak udvarolni a pulykahölgynek. Ezen annyira összevesztek, hogy alig tudtuk őket szétválasztani ! Mindkettő feje csurom vér lett. Azóta az egyik egész nap kint van és a lószállítóban alszik, a másik pedig a tyúkokkal tölti mindennapjait. A tojó meg hol az egyikkel, hol a másikkal van, mikor hogy tartja kedve.
És ma csoda történt! Észrevettem, hogy Eufrozina beült a régi fészkébe! Sajnos már nagyon tropa volt a bála, a szél is feldöntötte és szétfújta. De a pulyka nem tágított, ott lebzselt körülötte. Gondoltam valamit tenni kell, építek neki új fészket. Egy fa ládába tettem szénát és ráhelyeztem több autógumi tetejére, hogy magasan legyen, majd a fészek szélére tettem a pulykát és ott hagytam.
Később odakukkantottam és láttam, hogy a putyu szépen elhelyezkedett. Majd egy óra múlva már legelt. Megyek a fészekhez és akkor ért a meglepetés! Ugyanis egy szép pöttyös tojás lapult az alján! A kicsi pulyka újra erőre kapott!
Hát ennyi volt a pulykatartásunk első éve. Olyan kusza, mint egy szappanopera!
Szóval éldegéltek a tyúkudvarban mire rájöttek, hogy a kerítés nem akadály és kirepültek. Ezután nem tudtuk őket bent tartani, csak éjjel, úgyhogy az egész lólegelő az ő birodalmuk lett. Nagyon szerettek együtt legelni, bogarászni, de volt egy, aki mindig lemaradt a bandától. Naponta többször megszámoltam őket, míg végül egyik nap csak kilencen voltak! Nekiálltunk a keresésnek, de a kicsi pulyka szőrén szálán eltűnt! Nagy a valószínűsége, hogy Róka Rudi vacsorája lett, ugyanis itt ólálkodik a kis lompos felénk.
Így eggyel kevesebben maradtak. Teltek a hetek és mi egyre kíváncsibbak voltunk, hány tojó van köztük, mivel ők a törzsállományunk alapítói. De sajnos nem volt szerencsénk! A kilencből csak két lány lett!
Mivel sok volt a kakas, ezért a felesleget levágattuk és a két legszebbet meghagytuk. Ez sok két lánynak, de ha az egyikkel történik valami, még ott a másik. A kakasok Hadvezér és Ezredes nevet kapták, mert az olyan tiszteletet parancsoló, a tojók pedig Eugénia és Eufrozina lettek, mert az olyan királylányos. És hát ők nagyon szépek.
.JPG) |
| Eufrozina és Eugénia |
Majd eljött a január és Eufrozina tojni kezdett. Pár héttel később Eugénia is nekiállt a tojásgyártásnak. És éppen időben, az egyik tyúkom január vége fele elkotlott. Már összegyűlt 14 pulykatojás, gondoltam, lesz,ami lesz, alátesszük. Pár hét múlva a 14 tojásból 10 kispulyka kelt ki. Sajnos három idő közben elpusztult, de a másik hét gyönyörű és egészséges. Pont holnap lesznek hét hetesek és már várják, hogy végre elálljon a szél és kimehessenek az udvarra.
.JPG) |
| Egyik saját tenyésztésű pulykánk pár naposan |
Majd pár nap múlva Eufrozina csak ült, de nem tojt. Megörültem, hogy végre kotlik és kikelti majd a sok kispulykát. Csináltam is neki egy fészket az istállóban, mert eddig a szénatárolóba tojt egy megkezdett szénabála tetejére, de ott éjjel nem maradhatott a ravaszdi miatt. Elfogadta a fészkemet, melybe tettem néhány próbatojást. Pár napig ült is rajta kitartóan, majd felkelt, visszament a régi fészkébe és nekiállt újra tojni! Nesze nekem kotlós!
Majd kb. egy hét múlva Eugénia is kezdett furcsán viselkedni. Ő a tyúkólban tojt eddig a tojófészekbe, majd beült egybe és furcsa hangot adott. Na végre, valaki mégis kotlani fog!-gondoltam.
Majd két nap múlva nem evett, gubbasztott és tojt egy véres tojást. Ilyet általában a tojásgyártás kezdetén tojnak, mivel akkor még nincs eléggé kitágulva a kloákájuk. Gondoltam itt baj van, azonnal hívtam az állatorvost. Most gondolom sokan hülyének néznek, hogy pulykához állatorvos, de nem tehetek róla, a szívemhez nőttek!
A doktor úr megállapította, hogy belső vérzés, nem tehetünk semmit, le kell vágni. Felhívtuk az ismerősünket, aki a szomszéd faluban lakik, mert mi a torkát el nem vágjuk! Azonnal mehettünk is át és valóban belső vérzése volt, egy tojás szét volt benne törve. Valószínű amikor párosodott vele a kakas, valami megnyomta a hasát. Hát ez van, de legalább a húsa nem ment kárba.
Hát itt maradtunk egy pulykalánnyal és két fiúval. És a lány nem tojt mióta a barátnője elhalálozott!
Három nappal az eset után hív a fiatalember,aki vitte a tojásokat és örömmel közölte, hogy mind fias,esetleg tudnék-e adni még tojást. Elmeséltem, hogy itt vagyunk egy tojóval, tojás nélkül! Hát pech!
A két kakas boldogan elvolt a baromfiudvarban, mígnem egyszer ugyanabban az időben akartak udvarolni a pulykahölgynek. Ezen annyira összevesztek, hogy alig tudtuk őket szétválasztani ! Mindkettő feje csurom vér lett. Azóta az egyik egész nap kint van és a lószállítóban alszik, a másik pedig a tyúkokkal tölti mindennapjait. A tojó meg hol az egyikkel, hol a másikkal van, mikor hogy tartja kedve.
.JPG) |
| Hadvezér és Ezredes |
Később odakukkantottam és láttam, hogy a putyu szépen elhelyezkedett. Majd egy óra múlva már legelt. Megyek a fészekhez és akkor ért a meglepetés! Ugyanis egy szép pöttyös tojás lapult az alján! A kicsi pulyka újra erőre kapott!
Hát ennyi volt a pulykatartásunk első éve. Olyan kusza, mint egy szappanopera!
2015. április 6., hétfő
Tojás dilemma
Mivel itt a Húsvét, az emberiség nagy része ráébredt, hogy nincsen ünnep tojás nélkül!
És a jónép ilyenkor mit csinál? Ha szép sárga tojást akar a süteménybe, akkor felkeresi a legközelebbi háztájban tartott tyúkanyókat. Nincs ez másképp felénk sem, mert nálunk is kapható finom tojás szabad tartásos pipiktől.
.JPG)
Nincs is ezzel semmi gond, örülök, hogy az emberek többsége rájött, hogy a háztáji jobb, mint a nagyüzemi. Csak olyankor jön a probléma, amikor mindenki azt hiszi, hogy egy tyúk naponta tíz tojást tojik és amikor mondom, hogy sajnos többet nem tudok adni, akkor bizony könyörögni kezdenek! És, mivel jószívű vagyok, nehezen mondok nemet. Ilyenkor mindig kiszámolom, kb. hány tojás van egy nap és mindig ahhoz mérem, mennyit tudok eladni. Mert feleslegesen sem szeretek ígérgetni, amikor tudom, hogy véges a kapacitás.
Már az ünnep előtt jóval elkezdtem minden földi jóval etetni a kapirgálókat (nem mintha eddig nem kaptak volna), de ez idő alatt mindig volt péksütemény, krumplihéj, tyúkhúr minden mi szem-szájnak ingere. És a drágáim nem hagytak cserben! A rossz időjárás ellenére is tojtak, mint a kisangyal! Így szerencsére mindenki igényét ki tudtuk elégíteni. Mi boldogok voltunk, hogy mindenki kapott, akinek ígértünk, a vendégek pedig boldogok voltak, hogy szép és egészséges tojásból készült ételek kerültek az asztalukra.
Bár nekünk egy tyúktojás sem maradt, de a gyöngyik, kacsák és libák tojását azért felhasználtuk.
.JPG)
És a jónép ilyenkor mit csinál? Ha szép sárga tojást akar a süteménybe, akkor felkeresi a legközelebbi háztájban tartott tyúkanyókat. Nincs ez másképp felénk sem, mert nálunk is kapható finom tojás szabad tartásos pipiktől.
Nincs is ezzel semmi gond, örülök, hogy az emberek többsége rájött, hogy a háztáji jobb, mint a nagyüzemi. Csak olyankor jön a probléma, amikor mindenki azt hiszi, hogy egy tyúk naponta tíz tojást tojik és amikor mondom, hogy sajnos többet nem tudok adni, akkor bizony könyörögni kezdenek! És, mivel jószívű vagyok, nehezen mondok nemet. Ilyenkor mindig kiszámolom, kb. hány tojás van egy nap és mindig ahhoz mérem, mennyit tudok eladni. Mert feleslegesen sem szeretek ígérgetni, amikor tudom, hogy véges a kapacitás.
Már az ünnep előtt jóval elkezdtem minden földi jóval etetni a kapirgálókat (nem mintha eddig nem kaptak volna), de ez idő alatt mindig volt péksütemény, krumplihéj, tyúkhúr minden mi szem-szájnak ingere. És a drágáim nem hagytak cserben! A rossz időjárás ellenére is tojtak, mint a kisangyal! Így szerencsére mindenki igényét ki tudtuk elégíteni. Mi boldogok voltunk, hogy mindenki kapott, akinek ígértünk, a vendégek pedig boldogok voltak, hogy szép és egészséges tojásból készült ételek kerültek az asztalukra.
Bár nekünk egy tyúktojás sem maradt, de a gyöngyik, kacsák és libák tojását azért felhasználtuk.
Már lassan vége az ünnepnek, de kellemes Húsvétot kívánok a baromfiudvar lakóival együtt mindenkinek még erre a pár órára.
2015. április 3., péntek
Amikor semmi sem sikerül
Úgy tartja a mondás, hogy ami elromolhat, az el is romlik! Hát nincs ezzel másképp a villanypásztorunk sem. 8 éve szolgált minket, kisebb-nagyobb hibákkal, de idén tavaszra végleg felmondták a szalagok a szolgálatot. Elhatároztuk, hogy kerül, amibe kerül most kicseréljük az egészet, hogy újra évekig szolgálhasson. Megrendeltük a hozzávalókat, gondoltuk két nap munkával készen is leszünk. De csak gondoltuk!
A cucc másnap megérkezett, nekiláttunk a munkának. Teszem hozzá lovasiskola lévén közben gyerekek jöttek lovagolni, ezért a párom és az apja ketten folytatták a munkát. Viszont estig ők sem sokat haladtak, mert közben jöttek kacsát nézni, cicát simogatni stb. és ugye a vendéggel beszélgetni kell...
De ennek ellenére a szigetelők (így hívják azt a műanyagot, ami tartja a szalagot) nagy részét sikerült felszerelniük a karámra. Sajnos oda is muszáj raknunk, mert a lovacskák ahol egy csepp kis füvet is látnak, ott kihajolnak, ennek hála képesek több oszlopot és rudat is eltörni. Nem beszélve arról, hogy még a sörényüket is kidörgölik.
Páromék büszkék voltak, hogy sikerült ennyit is csinálniuk. Aztán eljött a hétvége, rengeteg lovas, a pásztor várhatott. Hétfőn jött csak a bökkenő! Ugyanis a drága pacik megrágcsálták a szigetelők nagy részét! Tiszta újan mehettek a kukába. Szerencsére a régiekből tudtunk felhasználni.
Ezután egyből a szalagot is rátettük és belevezettük az áramot. Ahogy haladtunk oszlopokat a helyére igazítottuk, szigetelők fel, egyből bele a szalag, hogy még véletlenül se egye le valaki! A karám végéig eljutottunk estére.
Másnaptól nehezebb meló következett. Innentől már csak karókon fut a szalag, viszont a szigetelőket át kellett az összesen magasabbra rakni, ugyanis van olyan paci, amely átugrotta. Ezt követően pedig a karókat is át kellett helyezni, mert egyenesbe szeretnénk hozni az egészet, ugyanis mellettünk szántóföld van és a nagy gépekkel könnyebb így művelni. Egy-két nap alatt ezt is megoldottuk, közben a pacik a kisebb karámban voltak kénytelenek egymást elviselni. Ez néha nem zökkenőmentes, mert vannak feljebb valók, de jobban elvoltak, mint amire számítottam.
Aztán kihúztuk a vezeték nagy részét, már csak egy napi munka volt hátra.
De az időjárás közbeszólt! Napokig akkora szélvihar tombolt, hogy még azt is leszedte, amit olyan gondosan felraktunk! Esélyünk sem volt tovább folytatni! Majd amikor egy kis szélcsend volt, akkor azonnal nekiálltunk.
Végre eljött a nap, amikor elkészültünk! A kapunál volt még némi probléma, mert nem akartak összepasszolni az alkatrészek, de egy kis dróttal ideiglenesen megoldottuk.
Bár rengeteg bosszúval és fáradsággal járt, de sikerült!
Ééés a héten végre eljött a nap, amikor a pacik újra birtokba vehették a rezidenciájukat!
Most próbáljanak meg újra kiszökni!!!
A cucc másnap megérkezett, nekiláttunk a munkának. Teszem hozzá lovasiskola lévén közben gyerekek jöttek lovagolni, ezért a párom és az apja ketten folytatták a munkát. Viszont estig ők sem sokat haladtak, mert közben jöttek kacsát nézni, cicát simogatni stb. és ugye a vendéggel beszélgetni kell...
De ennek ellenére a szigetelők (így hívják azt a műanyagot, ami tartja a szalagot) nagy részét sikerült felszerelniük a karámra. Sajnos oda is muszáj raknunk, mert a lovacskák ahol egy csepp kis füvet is látnak, ott kihajolnak, ennek hála képesek több oszlopot és rudat is eltörni. Nem beszélve arról, hogy még a sörényüket is kidörgölik.
Páromék büszkék voltak, hogy sikerült ennyit is csinálniuk. Aztán eljött a hétvége, rengeteg lovas, a pásztor várhatott. Hétfőn jött csak a bökkenő! Ugyanis a drága pacik megrágcsálták a szigetelők nagy részét! Tiszta újan mehettek a kukába. Szerencsére a régiekből tudtunk felhasználni.
Ezután egyből a szalagot is rátettük és belevezettük az áramot. Ahogy haladtunk oszlopokat a helyére igazítottuk, szigetelők fel, egyből bele a szalag, hogy még véletlenül se egye le valaki! A karám végéig eljutottunk estére.
.JPG) |
| Csábít a finom fű (itt még pásztor nélkül a karám) |
Aztán kihúztuk a vezeték nagy részét, már csak egy napi munka volt hátra.
De az időjárás közbeszólt! Napokig akkora szélvihar tombolt, hogy még azt is leszedte, amit olyan gondosan felraktunk! Esélyünk sem volt tovább folytatni! Majd amikor egy kis szélcsend volt, akkor azonnal nekiálltunk.
Végre eljött a nap, amikor elkészültünk! A kapunál volt még némi probléma, mert nem akartak összepasszolni az alkatrészek, de egy kis dróttal ideiglenesen megoldottuk.
Bár rengeteg bosszúval és fáradsággal járt, de sikerült!
Ééés a héten végre eljött a nap, amikor a pacik újra birtokba vehették a rezidenciájukat!
Most próbáljanak meg újra kiszökni!!!
2015. április 1., szerda
Néhány gondolat...- az ivartalanításról
Már nem szeretek egy bizonyos közösségi oldalra látogatni. Bármikor felmegyek, minden második poszt kóbor, kidobott, megvert, elhagyott cicákról és kutyákról szól...és ez elszomorít!
Viszont ennek nem kellene így lennie! Ha az emberek kissé felelősségteljesebben gondolkodnának, akkor fele ennyi állat sem szenvedne!
Sokan azért nem vállalják az ivartalanítást, mert félnek, hogy a kedvencük viselkedése megváltozik. De ez nem igaz! Személyes tapasztalatból írom. A kis kedvencek ugyanolyanok maradnak, mint annakelőtte, sőt még nem is fognak összevissza vizelni, hogy a területüket megjelöljék.
Egyesek arra fogják, hogy drága, de minden állatorvosi rendelő hirdet tavasszal akciókat. A kis jövevények felnevelése sokkal többe kerül, mint egy kasztrálás.
Mások azért nem vállalják, mert nem akarnak beleszólni a természet rendjébe. De abba mi már több ezer éve beleszóltunk, amikor magunkhoz édesgettük a vadmacskákat! Gondoljunk csak bele: ha az ember nem létezne, a házi macska sem lenne a maga több száz fajtájával együtt.
Megint mások pedig azért nem szeretnék megcsináltatni, mert félnek, hogy fájdalmat okoznak a szeretett állatnak...
És ennek mi az eredménye? Kiscicák és kiskutyák ezrei születnek és akiket nem tudnak vállalni a "gazdik", azok mennek jobb esetben a menhelyre, rosszabb esetben az utcára!
Bármilyen aranyosan is néznek ránk ezek az állatkák, a legtöbb sohasem talál rendes szerető gazdára. Akiket menhelyre fogadnak, még szerencsésnek mondhatják magukat, mert kapnak szeretetet az önkéntesektől. De akik az utcára kerülnek???
Ha a kidobott állat felnő, szaporodni fog. Nem azért, mert ő akarja, ez csupán ösztön. És a kóbor állatok újabb kóbor állatokat hoznak a világra...a kör sosem zárul be!
Egyetlen megoldás az állatok ivartalanítása, ami minimális fájdalommal jár számukra. sőt, ilyenkor altatásban vannak, nem is érzik! Néhány óráig émelyegni fognak, de másnapra már olyanok, mint régen.
Ha még nem ivartalaníttattad a drágádat, itt az ideje, hogy megtedd!
.JPG)
Viszont ennek nem kellene így lennie! Ha az emberek kissé felelősségteljesebben gondolkodnának, akkor fele ennyi állat sem szenvedne!
Sokan azért nem vállalják az ivartalanítást, mert félnek, hogy a kedvencük viselkedése megváltozik. De ez nem igaz! Személyes tapasztalatból írom. A kis kedvencek ugyanolyanok maradnak, mint annakelőtte, sőt még nem is fognak összevissza vizelni, hogy a területüket megjelöljék.
Egyesek arra fogják, hogy drága, de minden állatorvosi rendelő hirdet tavasszal akciókat. A kis jövevények felnevelése sokkal többe kerül, mint egy kasztrálás.
Mások azért nem vállalják, mert nem akarnak beleszólni a természet rendjébe. De abba mi már több ezer éve beleszóltunk, amikor magunkhoz édesgettük a vadmacskákat! Gondoljunk csak bele: ha az ember nem létezne, a házi macska sem lenne a maga több száz fajtájával együtt.
Megint mások pedig azért nem szeretnék megcsináltatni, mert félnek, hogy fájdalmat okoznak a szeretett állatnak...
És ennek mi az eredménye? Kiscicák és kiskutyák ezrei születnek és akiket nem tudnak vállalni a "gazdik", azok mennek jobb esetben a menhelyre, rosszabb esetben az utcára!
Bármilyen aranyosan is néznek ránk ezek az állatkák, a legtöbb sohasem talál rendes szerető gazdára. Akiket menhelyre fogadnak, még szerencsésnek mondhatják magukat, mert kapnak szeretetet az önkéntesektől. De akik az utcára kerülnek???
Ha a kidobott állat felnő, szaporodni fog. Nem azért, mert ő akarja, ez csupán ösztön. És a kóbor állatok újabb kóbor állatokat hoznak a világra...a kör sosem zárul be!
Egyetlen megoldás az állatok ivartalanítása, ami minimális fájdalommal jár számukra. sőt, ilyenkor altatásban vannak, nem is érzik! Néhány óráig émelyegni fognak, de másnapra már olyanok, mint régen.
Ha még nem ivartalaníttattad a drágádat, itt az ideje, hogy megtedd!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)